Apraja-Falva óvodásainak májusban kirándulást szerveztünk a Nagy Kálmánné-féle Hermina tanyára, amin minden korcsoport részt vett. Nagyon örültünk a napfényes időnek kirándulásunk reggelén, és izgatottan vártuk, hogy a bordányi Lóbarátok köre felsorakozzon óvodánk elé a lovaskocsikkal. A tanyáig vezető útig a szekéren ülve vidám dalokat énekelgettünk és gyönyörködhettünk a környezet szépségében, élővilágában. Megérkezésünkkor fogadott minket a Faluház vezetője a csodálatos zöld környezetben fekvő tanya és gémeskút. Roland bácsi szeretettel körbevezetett minden csoportot a tájházban. A gyerekek nagy érdeklődéssel hallgatták a régi idők történeteinek meséit, tárgyainak bemutatását. Megkérdeztük a gyerekeket mit gondolnak, régen hogy éltek az emberek mikor még nem volt televízió, telefon vagy számító-gép? „Szegények voltak, sokat dolgoztak” – Ákos szerint. „Meséltek egymásnak, és játszottak a nagy udvaron” – mondta Gergő. „Vadásztak és halásztak, hogy legyen ennivalójuk” – Beni válasza volt. „Mindent maguknak készítettek, újrahasznosítottak” – Zénó gondolata szerint. Arra a kérdésre, hogy hogyan kaptak hírt egymástól az emberek ezeket a válaszokat kaptuk: „Lóhátra vagy szekérre ültek és elmentek egymáshoz.” „Postagalamb vitte a leveleket.” A délelőtt folyamán még játszottunk ügyességi játékokat, versenyjátékot, kötélhúzást, zsákban ugrálást a gyerekekkel. A kellemes mozgás után a nagy tölgyfa árnyékában, tiszta levegőn elfogyasztottuk a finom gyümölcsöt, csemegét amit a dajka nénik az oviban előkészítettek. Ezután mindenki kedve szerint tovább élvezhette az általa választott játékot, mozgást a természetben. Ebédre tértünk vissza az óvodába lovaskocsikra szállva, ahol beszélgettünk arról, hogy ki hogy érezte magát a kiránduláson. A gyerekek így válaszoltak: „Életem legszebb napja volt” – Levente. “Csodás dolgok történtek velem, szóval nagyon jó napom volt” – Olivér. „Együtt volt az egész óvoda” – Kristóf. „Sokat szaladgálhattunk a szabadban, kergethettük a buborékokat” – Petra. „A lovaskocsikázás és a buborékfújás csodás volt” – Abigél.
Szeretnénk köszönetet mondani mindenkinek, akik támogattak, segítettek minket és óvodásainkat egy feledhetetlen és örömteli délelőtt eltöltésében, ahol a gyerekek ismét sok új ismerethez juthattak egy szép természetes környezetben.
Baricz Ibolya pedagógiai asszisztens
