A Bordányi Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat (GYIFÖ) immár negyed évszázada biztosít lehetőséget a helyi fiataloknak arra, hogy beleszóljanak településük ifjúsági ügyeibe. Az elmúlt évek során a választások nemcsak a közösségi szerepvállalás színterei voltak, hanem jól tükrözték a fiatalok részvételi hajlandóságát is. A választások története vegyes képet mutat: voltak kiugróan aktív időszakok, de olyan évek is, amikor a részvételi arány igen alacsony maradt.
Az első elérhető adatok 2000-ből származnak, amikor a 12-25 év közötti választásra jogosult fiatalok 17,54%-a járult az urnákhoz. Bár a részvétel nem volt kiemelkedő, ez az arány még mindig magasabb, mint néhány későbbi évben tapasztalt aktivitás.
A 2004-es választások azonban jelentős visszaesést hoztak. A 606 választásra jogosult fiatal közül mindössze 10,07% élt szavazati jogával, ami az eddigi legalacsonyabb részvételi arányt jelentette Bordány történetében. Ez az időszak egyértelműen azt mutatta, hogy a fiatalok bevonása és aktivizálása komoly kihívás elé állította az ifjúsági önkormányzatot.
A következő választásokat 2008-ban tartották, és ekkor jelentős növekedés volt tapasztalható. A választójoggal rendelkező 521 fiatal 27,83%-a adta le voksát, ami a korábbi évekhez képest ugrásszerű emelkedést jelentett. Úgy tűnt, a fiatalok újra érdeklődést mutattak az ifjúsági önkormányzat iránt.
A 2012-es választásokon a névjegyzékben szereplő 499 fiatal 26,6%-a szavazott, amely alig maradt el a négy évvel korábbi részvételi aránytól. Úgy tűnt, hogy a 25-30%-os részvétel az aktívabb években fenntartható szint.
A 2016. december 16-án tartott választásokon a részvételi arány 26,13% volt, ami ismét stabil érdeklődést mutatott. A választási részvétel tehát ezen a ponton kiegyensúlyozott maradt, ami azt jelezte, hogy a fiatalok egy meghatározott része rendszeresen él szavazati jogával.
A következő választásokat 2021. január 29-én tartották, de rendhagyó módon nem a szokásos decemberi időpontban. A COVID-19 járvány miatt a választásokat el kellett halasztani, ami valószínűleg hozzájárult a részvételi arány csökkenéséhez. Az 488 választásra jogosult fiatal közül mindössze 75-en szavaztak, ami 15,37%-os részvételi arányt jelentett. Ez a szíám az egyik legalacsonyabb volt a választások történetében, és arra is rávilágított, hogy a járványhelyzet és az abból fakadó korlátozások komoly hatással voltak a közéleti aktivitásra.
A bordányi ifjúsági önkormányzati választások történetében a legmagasabb részvételi arány 2008-ban volt, 27,83%-kal, míg a legalacsonyabb 2004-ben, amikor alig haladta meg a 10%-ot. Az utóbbi években a részvétel jellemzően 15-26% között mozgott, amely azt mutatja, hogy a fiatalok egy része következetesen él szavazati jogával, de a teljes korosztály aktivizálása folyamatos kihívás.
A 2025-ös választások egyik legfontosabb kérdése az lesz, sikerül-e újra növelni a részvételt, és visszacsábítani a fiatalokat az ifjúsági önkormányzati életbe. Hiszen a választás nem csupán egy voks leadása – hanem annak a lehetősége is, hogy a fiatalok beleszóljanak saját közösségük jövőjébe.
Vajon sikerül túlszárnyalni a korábbi évek részvételi arányát? Ezt január 31-én megtudjuk.