Nem ismert, hogy pontosan mennyi kárpótlási jegy lapul még a bordányi családok asztalfiókjaiban, de az biztos, hogy Magyarországon több milliárd forintnyi kárpótlási jegy van még forgalomban. Azonban egy 2025 januárjában hozott döntés következtében úgy tűnik, végleg elúszott a lehetőség arra, hogy az egykori kárvallottak valaha is érvényesíthessék az állammal szembeni követeléseiket.

Január 7-én a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) törölte terméklistájáról a kárpótlási jegyeket, ezzel azok végérvényesen elveszítették utolsó felhasználási lehetőségüket. Az állam által létrehozott, egykor reménysugarat jelentő értékpapír így már nem több, mint történelmi relikvia, amelyet jelenlegi birtokosok aligha válthatnak be valaha is.

A kárpótlási jegyeket az állam az 1939 és 1990 közötti önkényuralmi rendszerek kárvallottjai számára bocsátotta ki, hogy részben kompenzálják az elvett tulajdonokat és az elszenvedett veszteségeket. Az 1000 forintos névértéken kibocsátott jegyeket az érintettek az állami tulajdon privatizációja során értékesített vagyontárgyak (részvények, üzletrészek) megvásárlására, termőföld-tulajdon megszerzésére, önkormányzati tulajdonban lévő lakások megvásárlására, hitelek önerőként való biztosítására valamint a társadalombiztosítás keretében életjáradék folyósítására használhatták fel. Bordányban a legtöbb kárpótlási jegyet földvásárlásra illetve a TSZ vagyon megvásárlására hazsnálták fel.

Az értékpapírok 1994 végéig kamatoztak, ami azt jelentette, hogy névértékük idővel elvált az eredeti címletértéktől. Egy 1000 forintos jegy már 1742 forintot ért. Sajnos nagyon sokan ennek töredékéért váltak meg tőlük.

Persze még mindig jobban jártak, mint akiknek még indig van ilyen papirosuk, hiszen a terméklistáról való törlés gyakorlatilag azt jelenti, hogy ezek az értékpapírok már nem válthatók be, így az érintettek nem tudják érvényesíteni az állammal szembeni követeléseiket. Ez a döntés végleg lezárni látszik azt a korszakot, amikor a rendszerváltást követően a jóvátétel és az igazságtétel még elérhető célként lebegett a kárvallottak előtt.

Nagyközségünkben, ahol a helyi közösség tagjai közül többen is részesültek kárpótlási jegyekben ezek az értékpapírok mára talán már csak a fiókok mélyén hevernek. A helyi lakosok számára megmaradt jegyek elveszítették értéküket és könnyen lehet, hogy ezek az egykor nagy jelentőségű dokumentumok a jövőben egy Hermina tanyai kiállítás vitrinjében kötnek ki, mint a múlt egy darabja. Az önkényuralmi rendszerek áldozatai számára ezek a jegyek már nem jelentenek kárpótlást, csupán emlékeztetnek egy korszakra, amely fájdalmat, veszteségeket és elmaradt ígéreteket hordozott magában.

Megőrzésük fontos lehet a helyi és országos emlékezet szempontjából. Kérjük tehát ne dobják ki őket! A fiatalabb generációk számára ezek az emlékek segíthetnek megérteni a múlt tanulságait és tisztelettel adózni azok előtt, akik életét megnehezítette az önkényuralom. Ne feledjük el, mit szimbolizáltak egykor. Hiszen ezek az értékpapírok ma már nem pénzügyi eszközök, hanem a történelem lenyomatai – és mint ilyenek, talán mégis értékesek maradnak, ha nem is az asztalfiókokban, hanem a közösség kollektív emlékezetében.

Page Reader Press Enter to Read Page Content Out Loud Press Enter to Pause or Restart Reading Page Content Out Loud Press Enter to Stop Reading Page Content Out Loud Screen Reader Support