Ha ma valaki végigsétál Bordány utcáin, könnyen azt hiheti, hogy a település legfontosabb feladatai az utak, az intézmények vagy a közterek fejlesztése körül forognak. Ezek valóban fontos ügyek, de van egy olyan kérdés, amely hosszú távon mindegyiknél nagyobb jelentőségű lehet. Ez pedig a víz.
A Homokhátság az ország egyik legsérülékenyebb térsége. Az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent a talajvízszint, egyre hosszabbak lettek az aszályos időszakok, miközben a lehulló csapadék sok esetben néhány óra alatt elhagyja a tájat. Ennek hatásait nemcsak a gazdálkodók érzik, hanem mindannyian. A kiszáradó kertek, a nehezebben fejlődő növényzet, a forróbb nyarak és a változó természeti környezet mind ugyanannak a folyamatnak a következményei.
Bordány ezért a következő évek egyik legfontosabb feladatának a vízbiztonság megteremtését tekinti. A cél nem egyszerűen az, hogy több vizünk legyen, hanem az, hogy a lehulló csapadékból minél több maradjon helyben. A település fejlesztési elképzelései olyan természetközeli megoldásokra épülnek, amelyek egyszerre javítják a táj vízháztartását, mérséklik az aszály hatásait, kedvezőbb mikroklímát alakítanak ki, és új közösségi értékeket is teremtenek.
Erre már ma is vannak jó példák. A Szarmata-tó és a záportározó nemcsak látványos fejlesztések, hanem azt is bizonyítják, hogy a helyben tartott csapadék egyszerre szolgálhatja a természetet és az embereket. A víz visszatartása javítja a környezet állapotát, növeli a biológiai sokféleséget, hűvösebb mikroklímát teremt, miközben új pihenő- és közösségi tereket is létrehoz. Ezek a tapasztalatok adnak alapot ahhoz, hogy Bordány a jövőben további hasonló mintaprojektek megvalósítására törekedjen.
A település elképzelése szerint a jövő nem kizárólag a nagy vízügyi beruházásokon múlik. Legalább ilyen fontosak azok a kisebb léptékű, gyorsabban megvalósítható fejlesztések, amelyek képesek javítani a talaj nedvességtartalmát, újraéleszteni az időszakos vizes élőhelyeket, és segíteni a táj természetes vízmegtartó képességének helyreállítását. Ezek a megoldások nemcsak környezetvédelmi szempontból fontosak, hanem hosszú távon a mezőgazdaságot és az itt élők életminőségét is szolgálják.
A vízhiány következményeit Bordányban már ma is nap mint nap tapasztalhatjuk. A Szarmata Régészeti Park mellett kialakított Szarmata-tó – amely valójában záportározóként szolgál, vagyis a lehulló csapadék helyben tartását segíti – jelenleg teljesen kiszáradt. Ez jól mutatja, milyen súlyos hatással van térségünkre az egyre hosszabb csapadékmentes időszak. Bízunk benne, hogy az előttünk álló hónapokban elegendő eső érkezik ahhoz, hogy a tó újra megteljen vízzel. Erre nemcsak a táj és a növényzet miatt van szükség, hanem azért is, mert a tó az elmúlt években fontos ivóhelyévé vált a környék őzeinek, madarainak és számos más vadon élő állatnak. Amikor a víz visszatér, vele együtt az élet is visszatér a tó köré.
A víz kérdése ugyanakkor túlmutat Bordány határain. Az országgyűlési képviselőnek megküldött, a helyi fejlesztéseket vázoló anyag is hangsúlyozza, hogy a Homokhátság problémáira csak térségi és országos együttműködéssel lehet tartós választ adni. Bordány ezért nem csupán alkalmazkodni szeretne a változó körülményekhez, hanem olyan helyi megoldásokat kidolgozni és kipróbálni, amelyek más települések számára is követhető példát jelenthetnek.
A következő évek fejlesztései között ezért a vízmegtartás nem egyetlen beruházás lesz, hanem olyan szemlélet, amely áthatja a település jövőjéről való gondolkodást. A víz nem csupán természeti erőforrás. A Homokhátságon a víz az élet feltétele. Ha sikerül helyben tartanunk, nemcsak a tájat őrizzük meg, hanem azt az élhető környezetet is, amelyet gyermekeinkre és unokáinkra szeretnénk hagyni. Talán ezért is tekint Bordány a vízmegtartásra nem egyszerű fejlesztési feladatként, hanem közös felelősségként.
