Több mint tíz hektár szőlőtől válik meg az önkormányzat Bordányban. A beteg ültetvény kivágása szükségszerű lépés, de a történet itt nem ér véget. A területre már nem feltétlenül újabb szőlőt telepítenének, hanem azt keresik, milyen növényekkel és termesztési módszerekkel lehetne gazdálkodni egy olyan vidéken, ahol egyre nagyobb gondot okoz a nyári hőség és a vízhiány.
A szőlő kivágását a jelenlegi bérlő végzi el. Az önkormányzat a munkát a kivágással keletkező újratelepítési jogosultság értékesítésével szeretné ellentételezni. A köznyelvben ezt gyakran telepítési kvótának nevezik. Az újratelepítési jogosultság az engedélyezett szőlőkivágáshoz kapcsolódik, és meghatározott feltételek mellett átruházható.
A mostani kivágás egy olyan időszakban történik, amikor a hazai szőlőtermesztésnek egyszerre több nehézséggel is szembe kell néznie. A szőlő aranyszínű sárgasága az ország szinte valamennyi borvidékén megjelent, és a betegség terjedése miatt egyes ültetvényeket teljes egészében ki kell vágni. A Nébih szerint 2026-ban 18 vármegyében és 21 borvidéken igazolták a kórokozó jelenlétét.
Bordányban azonban a kérdés már nemcsak az, hogyan lehet megszüntetni a beteg ültetvényt, hanem az is, mi legyen utána a földdel. A területen a jövőben már nem lehet szőlőt termeszteni, ezért olyan más növénykultúrákban gondolkodnak, amelyek a szárazabb, melegebb körülmények között is termeszthetők.
Éppen ezért az önkormányzat elképzelése szerint a több mint tízhektáros területből egyfajta kísérleti terület válhatna. Olyan növényeket és termesztési technológiákat próbálnának ki, amelyek jobban alkalmazkodnak a megváltozott alföldi időjáráshoz, kevesebb vizet igényelnek, és a hosszabb száraz időszakokat is elviselik. Az idei nyár után aligha kell sokáig magyarázni, miért lehet ennek jelentősége. A víz egyre nagyobb érték, miközben a hosszú, forró és csapadékszegény időszakok egyre komolyabb kihívást jelentenek a mezőgazdaságnak. A kérdés ezért lassan nem az, hogy mit tudunk megtermelni ideális körülmények között, hanem az, hogy mit tudunk megtermelni akkor, amikor hetekig, hónapokig nem érkezik elegendő csapadék.
Az Alföldön már több olyan növényt is vizsgálnak, amely alternatívát jelenthet a nagyobb vízigényű kultúrák mellett. A köles rövid tenyészideje miatt érdekes, a sáfrányos szeklice jól viseli a magas hőmérsékletet és a gyengébb talajokat, a csicseriborsó pedig a szárazabb nyári időszakokat is viszonylag jól tűri. De a bordányi kísérletben nemcsak az lehet a kérdés, hogy mit érdemes termeszteni, hanem az is, hogyan lehet közben a talajt megőrizni. Erre lehet érdekes példa a homoki zab. A növény gyorsan fejlődik, jól tűri a szárazabb körülményeket, gyengébb talajokon is termeszthető, és sűrű állományával hamar befedi a talajt. Zöldtrágyanövényként is használható, így nem feltétlenül a betakarítható termés miatt lehet érdekes, hanem azért is, mert segíthet a talaj takarásában és állapotának megőrzésében. A homoki zab a hivatalos zöldtrágyanövény-listán is szerepel. Ez azért fontos különbség, mert a jövő mezőgazdasága aligha egyetlen csodanövény megtalálásáról szól majd. Inkább arról, hogy többféle növényt, fajtát és termesztési módszert próbáljunk ki, és közben kiderüljön, melyik hogyan viselkedik a helyi körülmények között.
Bordányban ezért a következő időszakban olyan kérdésekre is választ kereshetnek, hogy melyik növény bírja jobban a helyi nyarakat, melyik igényel kevesebb vizet, melyik képes elfogadható termést adni, és melyiknek van gazdasági értelme. De az is szempont lehet, hogy egy-egy kultúra hogyan segíti a talaj védelmét, mennyire illeszthető be egy vetésforgóba, és mennyire csökkenti a termesztés vízigényét. Közben más, ma még különlegesnek számító növények is felkelthetik a figyelmet. Egy friss hazai összeállítás például az eperspenótot mutatta be, amely régi magyar kertekből sem teljesen ismeretlen növény. Levele és piros termése is fogyasztható, és kisebb területen, még akár cserépben is nevelhető. Ugyanakkor ezt nem érdemes rögtön aszálytűrő növényként kezelni, hiszen a szekirodalom szerint a nedvesebb talajt meghálálja, a szélsőséges meleget pedig nem kedveli. Éppen ezért lehet érdekes a bordányi elképzelés. Nem kész recepteket szeretnének átvenni, hanem helyben kipróbálni, mi működik. A Homokhátságon ugyanis nem feltétlenül ugyanaz lesz a jó megoldás, mint egy más adottságú termőhelyen.
Az is érdekes irány lehet, hogy a jövőben a mezőgazdaság és a megújuló energiatermelés ne feltétlenül egymás konkurense legyen. Európában már kísérleteznek úgynevezett agrivoltaikus rendszerekkel, amelyekben a napelemek alatt vagy között továbbra is növényeket termesztenek. A részleges árnyékolás bizonyos kultúráknál mérsékelheti a hőséget és a párolgást, így a növények kevesebb vízzel is jobban átvészelhetik a forró időszakokat. Bordányban akár ennek a lehetőségét is érdemes lehet megvizsgálni: vajon ugyanaz a növény hogyan teljesít teljes napsütésben és napelemek részleges árnyékában?
A beteg szőlő kivágása így egyben egy új kérdés kezdetét is jelenti a nagyközségben. Mit termesszünk azon a földön, amelynek közben megváltozott a klímája? Lehet, hogy a választ nem egyetlen növény adja majd meg. Hanem egy olyan gazdálkodási rendszer, amely kevesebb vízzel is működőképes, közben pedig nem kizsigereli, hanem védi is a földet. Mi lenne, ha a terület nem egyszerűen egy új növénykultúra helye lenne, hanem egyfajta bordányi kísérleti terület, ahol többféle, a szárazabb alföldi klímához alkalmazkodó megoldást lehetne kipróbálni? Az egyik parcellán aszálytűrő növény, a másikon talajtakaró vagy zöldtrágyanövény, egy másik részen pedig akár napelemek alatt is lehetne vizsgálni, hogyan változik a növények vízigénye és fejlődése. Így néhány év alatt helyben gyűlhetne össze az a tapasztalat, amely megmutatja, milyen irányba érdemes elindulni egy egyre melegebb és szárazabb Alföldön.
Mi legyen hát a szőlő helyén? Hagyjuk pihenni a területet, és bízzuk a természetre, vagy próbáljunk meg valami újat? A megemlített növények hasznosak, vagy éppenhogy nem? Legyen belőle kísérleti terület, ahol a szárazsághoz alkalmazkodó növényeket és új termesztési módszereket próbálunk ki? Vagy gondolkodjunk még nagyobban, és egy komolyabb beruházással adjunk új funkciót a több mint tízhektáros területnek? Mi kíváncsiak vagyunk arra is, hogy Önök mit gondolnak. Ha van egy jó ötletük, elképzelésük vagy akár egy merészebb javaslatuk arra, mi lehetne a szőlő helyén, írják meg nekünk a greenoffice [kukac] bordany [pont] hu e-mail-címre. Lehet, hogy éppen egy olvasói ötletből indul el valami, amire ma még nem is gondoltunk.
