A Miniszterelnökség egy interaktív térképen tette hozzáférhetővé a napokban az elmúlt öt évben központi költségvetési forrásból támogatott civil szervezetek adatait. A kormány közlése szerint 2022 és 2026 között országosan mintegy 400 milliárd forint jutott ilyen forrásokból a civilekhez. A térképen településenként is meg lehet nézni, melyik szervezet mennyi pénzt kapott. Megnéztük, mi látszik, ha az országos térképet leszűkítjük egyetlen térségre, a Mórahalmi járásra ezen belül is Bordányra.
A Mórahalmi járás tíz településből áll, Ásotthalomból, Bordányból, Forráskútból, Mórahalomból, Öttömösből, Pusztamérgesből, Ruzsából, Üllésből, Zákányszékből és Zsombóból. A nyilvános adatbázisban szereplő támogatásokat településenként összesítve 91 szervezethez összesen 275,1 millió forint jutott az elmúlt öt évben. Ez nem a helyi önkormányzatok civil támogatási kerete, és nem is a teljes magyarországi civil finanszírozás. Kizárólag azok a tételek szerepelnek benne, amelyeket a Miniszterelnökség által közzétett központi támogatási adatbázisban megtaláltunk. Mórahalom messze kiemelkedik: a városban működő szervezetekhez 111,5 millió forint került, ami a járásban nyilvántartott teljes összeg több mint 40 százaléka. Üllés következik 73,5 millió forinttal, vagyis a járási összeg csaknem 27 százalékával. A harmadik helyen Zsombó áll 22,35 millióval. A sor ezután már jóval sűrűbb. Pusztamérgesre 13,84, Forráskútra 13,38, Ruzsára 11,91, Ásotthalomra 10,59 millió forint jutott. Öttömös 7,41, Bordány 7,4, Zákányszék pedig 3,2 millió forinttal szerepel az adatbázisban.
A különbségek azonban önmagukban még nem mondják meg, hogy igazságos vagy igazságtalan volt-e a támogatási rendszer. Egy 6000-7000 lakosú város és egy néhány száz lakosú falu civil szférája értelemszerűen nem ugyanazt a szervezeti és intézményi világot jelenti. Mórahalom ráadásul járásközpont, a környező településekhez képest is nagyobb városi és szolgáltatási szereppel. A járás egészét azonban érdemes együtt nézni, mert a tíz település szoros térségi kapcsolatban él. Vagyis a térképre nagyítva nem egyszerűen az látszik, hogy melyik falu vagy város „kapott sokat”. Az is látható, hogy néhány nagyobb támogatású szervezet erősen meghatározza egy-egy település teljes eredményét.
A másik feltűnő jelenség, hogy a civil élet nem néhány nagy szervezetből áll. A járás tíz településén a támogatott szervezetek között találunk sportegyesületeket, polgárőröket, önkéntes tűzoltókat, gazdaköröket, horgászegyesületeket, kulturális és hagyományőrző közösségeket, nagycsaládos szervezeteket, természetvédőket, iskolai és szociális alapítványokat. A lista tehát meglehetősen jól megmutatja, milyen sokféle feladatot vállalnak a helyi közösségek.
Bordányban az Egérház Alapítvány nyert el 7 milliót a Hermina tanya megvásárlására a Magyar Falu Program Falusi Civil Alap forrásából. A másik bordányi szervezet aki a térképre került a helyi polgárőr egyesület, akik 400 ezer forintot nyertek. Információink szerint más civil szervezet vagy alapítvány nem is pályázott az adott időszakban nagyközségünkből.
A kormány a nyilvánosságra hozatalt azzal indokolta, hogy a civil szervezetek központi támogatásának átláthatónak, szakmailag indokoltnak és politikától mentesnek kell lennie. A közlemény egyúttal azt állítja, hogy a korábbi rendszerben egyes, korábbi kormánypártokhoz személyi, szervezeti vagy közéleti kapcsolatokkal rendelkező szervezetek aránytalanul nagy támogatásokhoz juthattak, miközben helyben működő, közösségi feladatokat ellátó civilek lényegesen kevesebb pénzből dolgoztak. A járási adatokból azt lehet megállapítani, hogy jelentős különbségek vannak itt is a támogatások között. Azt már nem, hogy ezek a különbségek politikai kapcsolatokból, szakmai szempontokból, a pályázatok minőségéből, a szervezetek méretéből, vagy egyszerűen abból adódtak, hogy ki milyen programra és milyen összegre pályázott. Ehhez már szervezetenként kellene megnézni a támogatás jogcímét, a pályázati programot, a támogatási időpontot, a szervezet korábbi tevékenységét és azt is, hogy pontosan milyen célra ítélték meg a pénzt.
A most közzétett adatbázis mégis fontos lépés. Lehetővé teszi, hogy a nagy országos számok mögött meglássuk a helyi történeteket is. A Mórahalmi járás esetében például az látszik, hogy az elmúlt öt évben a központi civil támogatási adatbázisban szereplő 91 szervezethez 275 millió forint került. De az is látszik, hogy ez a pénz nagyon egyenlőtlenül oszlott meg a települések és a szervezetek között.
A következő kérdés már nem az, hogy ki kapott pénzt. Hanem az, hogy mire. Ez az a pont, ahol az adatbázis igazán érdekes lehet. Egy 34 milliós támogatás önmagában nem sokat mond. Ahhoz tudni kell, milyen programra, hány embert érintően, milyen időtartamra és milyen eredménnyel kapta egy szervezet. Ugyanígy egy 300 vagy 500 ezer forintos támogatásról sem lehet pusztán az összeg alapján megmondani, hogy kevés vagy sok. A térkép ezért nem a történet vége, inkább a kezdete. Most már megvan az adat. Érdemes lehet végignézni, mi van mögötte.
Bordányban a térképen látható nagyobb összegből egy tanya megvásárlása és közösségi hasznosítása volt a cél. Az alapítvány 2021-ben, 2022-ben 2024-ben és 2025 ben is adiott be pályázatot, de ezek nem kaptak támogatást. A 2023-ban beadott és nyertes pályáztnak közönhetően a Bordány 019/19 helyrajzi számú a természetben a Mező dűlő 64. szám alatt található Hermina Tanya megvásárlása valósult meg. A projektnek köszönhetően az alapítványnak lett egy saját tulajdonú székhelye, valamint térítésmentesen hosszútávon biztosítani tudja a tanya igénybevételét a helyi civil szervezetek, helyi közösségek, csoportok valamint az intézmények programjai számára. A pályázó a tanya megvásárlásával egyidejűleg vállalta annak helytörténeti gyűjteményként, kiállító térként, civil közösségi térként való működtetését is még legalább 5 évig.
Legutóbb 2026 elején pályáztak ismét a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-hez. A maximális összeget céloztál meg most is. A 7 millió forintból a tanyaépület felújítása és műszaki állapotának stabilizálása lett volna a cél. A beruházás keretében a meglévő tanyaépület állagmegóvó és korszerűsítő felújítása valósult volna meg. A tervezett munkálatok között szerepelt a sérült vakolatok javítása, belső és külső felületek festése, a nyílászárók korszerűsítése és festése, csapadékvíz-elvezetés javítása, valamint a nedvesedés megelőzését szolgáló munkák elvégzése. Abban bíztak, hogy megtörténik a víz- és szennyvízrendszer továbbá a konyhai helyiség átalakítása is. Talán majd legközelebb egy következő pályázaton. Bízunk benne, hogy az is térképre kerül.
