Van egy infrastruktúra, amelyről általában akkor beszélünk, amikor valami nincs rendben vele. Ha elreped egy vezeték, ha elmegy a víz, ha dugulás van, vagy ha egy útszakaszon valamilyen közműhiba miatt fel kell bontani az aszfaltot. Pedig a víziközmű-rendszer ennél jóval többről szól. Arról, hogy egy település tíz vagy húsz év múlva is biztonságosan tudja-e biztosítani az egyik legalapvetőbb szolgáltatást. Bordány egyik legnagyobb értékű vagyona nem látszik az utcáról. A föld alatt húzódó ivóvíz- és szennyvízhálózat több milliárd forintos önkormányzati vagyont képvisel, amelynek megújítása azonban évről évre komolyabb finanszírozási kérdést jelent.
A szeptember 24-i testületi ülésen egy olyan döntés született, amely első hallásra talán nem tűnik különösebben izgalmasnak. A képviselő-testület elfogadta Bordány víziközmű-rendszerének 2028 és 2036 közötti időszakra szóló Gördülő Fejlesztési Tervét. A terv az ivóvíz- és a szennyvízrendszer következő évekre tervezett fejlesztéseit és feladatait foglalja össze. A lényeg azonban nem pusztán maga a dokumentum. Hanem az, hogy miből fogjuk mindezt megvalósítani. A Gördülő Fejlesztési Tervet az Alföldvíz Zrt. készítette el, vagyis az a szolgáltató, amely a bordányi víziközmű-rendszert üzemelteti. A dokumentum hosszú évekre előre rögzíti a szükséges beruházási, felújítási és pótlási feladatokat. Egy fontos kérdés azonban a terv elfogadásával sem került le az asztalról. Miből lesz minderre pénz? A most elfogadott dokumentum elsősorban a műszaki feladatokat és azok ütemezését mutatja meg, miközben a háttérben már régóta ismert probléma, hogy a víziközművek használatáért fizetett díj nem biztosít elegendő fedezetet az önkormányzati tulajdonban lévő vagyon megújítására. Ezt a problémát a település fejlesztési helyzetét összefoglaló anyag is rögzíti, amelyről még augusztus elején írtunk. Az önkormányzat akkor a víziközművek finanszírozásának problémájára hívta fel a figyelmet. Az ivóvíz- és csatornahálózat ugyanis az önkormányzatok egyik legfontosabb közvagyona, miközben a fenntartásuk és folyamatos megújításuk egyre nagyobb terhet jelent. Bordány esetében a jelenlegi finanszírozási rendszer mellett több mint hatmillió forintos hiány mutatkozott a fenntartásban. És itt ér össze a két történet. A most elfogadott fejlesztési terv megmutatja, milyen feladatokkal kell számolni a következő kilenc évben. A finanszírozás problémája pedig arra világít rá, hogy ezeknek a feladatoknak a megoldása nem egyszerűen műszaki kérdés.
Egy település vízhálózata folyamatosan öregszik. Vannak vezetékek, amelyek évtizedek óta a föld alatt vannak. A szennyvízrendszernek is vannak olyan elemei, amelyek idővel felújításra vagy cserére szorulnak. Ezeket nem lehet addig halogatni, amíg egy meghibásodás miatt egyszer csak sürgősen kell beavatkozni. A fejlesztési terv éppen ezért nem egyetlen beruházásról szól. Egy hosszabb időszakra előre tekint, és azt próbálja meghatározni, milyen felújításokra és fejlesztésekre van szükség a rendszer biztonságos működéséhez. A víz- és csatornahálózat önkormányzati tulajdonban van. Az üzemeltetést az Alföldvíz Zrt. végzi, miközben a tulajdonosi oldalon továbbra is az önkormányzatnak kell szembenéznie a közművagyon hosszú távú megőrzésének és megújításának kérdéseivel. Vagyis egyszerűbben fogalmazva van egy önkormányzati tulajdonban lévő közművagyon, van egy hosszú távú műszaki fejlesztési terv, de a kettő között ott van a legfontosabb kérdés, a finanszírozás.
