Január végén lezajlott a helyi ifjúsági önkormányzati választás és a frissen megválasztott testület előtt komoly feladat áll: hogyan lehet elérni, hogy a fiatalok nagyobb számban vegyenek részt a helyi közéletben? Az idei választások alacsony részvételi aránya egyértelműen jelzi, hogy a közösségi szerepvállalás iránti érdeklődés csökkent, és aktív lépésekre lesz szükség ahhoz, hogy az ifjúsági önkormányzat valódi társadalmi bázissal rendelkezzen.
A helyi ifjúságpolitika egyik alapvető kérdése, hogy képes-e az önkormányzat olyan közösséget építeni, amely bevonja és megszólítja a fiatalokat. Ehhez a következő években egy átfogó, több pilléren nyugvó stratégiára lesz szükség, amely egyszerre célozza meg az utánpótlás biztosítását, a fiatalok tájékoztatását, a közösségi részvétel erősítését és a programok élményszerűbbé tételét.
Az ifjúsági önkormányzat stabil működéséhez elengedhetetlen egy jól szervezett utánpótlás-nevelési program. Az új testület számára az egyik legfontosabb feladat egy olyan kezdeményezés kidolgozása lehet, amely már a 12-14 éves fiatalokat is megismerteti a közélet alapjaival. A cél az, hogy a következő választási ciklusban már olyan fiatalok is induljanak a képviselői és polgármesteri pozíciókért, akik időben belekóstoltak a közösségi szerepvállalásba, és értik annak jelentőségét.
Az ilyen programok nem csupán információt közvetítenek, hanem élményt és tapasztalatot adnak – ha egy fiatal időben megtapasztalja, milyen hatása lehet egy jól szervezett ifjúsági kezdeményezésnek, később nagyobb eséllyel vállal szerepet a közösségi életben.
A fiatalok közéleti aktivitásának növeléséhez egyértelmű és folyamatos kommunikációra van szükség. A helyi ifjúsági önkormányzat működését sokan távoli, elvont szervezetnek látják, amelynek döntései nincsenek közvetlen hatással a mindennapjaikra. Ezért fontos, hogy a testület nagyobb hangsúlyt fektessen az iskolai tájékoztatásra, az interaktív fórumokra és a közösségi média hatékonyabb használatára.
Nem elég évente egyszer-kétszer megszólítani a fiatalokat – rendszeres jelenlétre van szükség, amely folyamatosan láthatóvá és érdekessé teszi az ifjúsági önkormányzat munkáját. A közösségi média például nem csupán információátadásra szolgálhat, hanem aktív párbeszéd eszköze is lehet, amelyen keresztül a fiatalok közvetlenül kapcsolatba léphetnek a képviselőkkel és javaslatokat tehetnek.
Az ifjúsági önkormányzat legitimációját erősítené, ha a fiatalok nem csupán szavazóként, hanem aktív résztvevőként is kapcsolódhatnának a helyi döntéshozatalhoz. Erre több megoldás is létezhet. Ilyen lehet példál a nyílt ülések rendszeres szervezése, ahol bárki felteheti kérdéseit, elmondhatja véleményét. Fontosak lehetnek olyan online közvélemény-kutatások, amelyekkel a fiatalok egy-egy döntés meghozatala előtt kifejezhetik álláspontjukat. Talán bevonhatóak még a fiatalok ötletpályázatok indításával, ahol a legjobb javaslatokat az ifjúsági önkormányzat meg is valósítja.
A fiatalok számára ugyanis a közéleti részvétel akkor válik igazán vonzóvá, ha érzik, hogy véleményük számít és döntéseiknek valódi következménye van.
A GYIFÖ képviselőinek feladata lesz számos közösségi program szervezése. Ezeken az eseményeken pedig a részvétel élményszerűvé tétele. A társadalmi részvétel nemcsak felelősség, hanem lehetőség is – ezt kell tudatosítani a fiatalokban. Az új testületnek ezért kiemelten kell foglalkoznia a közösségi programok és rendezvények fejlesztésével, hiszen a szórakozás és a közösséghez tartozás élménye az egyik legerősebb motiváció.
A következő években érdemes lenne több interaktív eseményt szervezni, amelyek egyszerre szolgálják a szórakozást és az ifjúsági önkormányzat ismertségének növelését. Ez lehet ffjúsági fesztivál, amely egyben tájékoztató rendezvény is. Születhetnek olyan közösségi projektek, ahol a fiatalok együtt dolgozhatnak egy közös cél érdekében. Bízunk benne, hogy a Vas Nimród által vezetett testület olyan ifjúsági fórumokat is szervez, ahol informális légkörben beszélhetik meg a település jövőjét érintő kérdéseket.
Bordány ifjúsági önkormányzatának története negyed évszázadra nyúlik vissza – azonban ahhoz, hogy a jövőben is valódi szereplőként működjön, szüksége van az aktív fiatal generációkra. A most megválasztott testületnek nem csupán az önkormányzat irányításával kell foglalkoznia, hanem azzal is, hogy vonzóvá tegye a közéleti szerepvállalást.
Ha a következő négy évben sikerül elérni, hogy több fiatal kapcsolódjon be a helyi döntésekbe, hogy az ifjúsági önkormányzat valódi közösségi térként működjön, és hogy a választásokon való részvétel természetessé váljon, akkor Bordány továbbra is példaértékű település maradhat az ifjúsági közélet szervezésében. A cél világos: egy aktív, tudatos és elkötelezett fiatal közösség létrehozása, amely felelősséget vállal saját jövőjéért. Az új testület előtt áll a lehetőség, hogy ezt valóra váltsa.