Hírek

Az elmúlt napokban lakossági megkeresés érkezett a Hunyadi tér zöldfelületeinek fenntartásával, különösen a fűnyírás gyakorlatával kapcsolatban. A felvetés több, sokak számára is ismerős problémára hívta fel a figyelmet. A száraz időszakban végzett kaszálás, a porosodás és a szeles időben történő munkavégzés valóban kellemetlenséget okozhat a környéken élőknek.

Tanács Gábor polgármester elmondta, hogy az önkormányzat számára fontos, hogy ezekre a visszajelzésekre érdemben reagáljon, hiszen közös érdekünk, hogy Bordány élhető és szerethető település maradjon. Próbáltak minél gyorsabb és részletesebb választ küldeni, de a megoldás mindenképpen közös feladat lesz.

A zöldfelületek fenntartása ma már egészen más kihívásokat jelent, mint akár néhány évvel ezelőtt. Az országosan tapasztalható szakemberhiány Bordányban is érezhető, így egyre kevesebb munkatárssal kell ugyanazt a feladatmennyiséget ellátni. A település fejlődése, például a kerékpárút-hálózat bővülése további területek gondozását tette szükségessé, miközben a rendelkezésre álló erőforrások nem növekedtek ezzel arányosan. Ebben a helyzetben sokszor már az is komoly szervezést igényel, hogy minden szükséges helyen el tudják végezni a kaszálást, így a munkák időzítése sem mindig alakítható az ideális körülményekhez.

Mindeközben a csapadékhiány és az egyre gyakoribb aszályos időszakok alapjaiban változtatják meg a település zöldfelületeinek állapotát. A hagyományos gyepfelületek sok helyen nem tudnak megmaradni, kiszáradnak, kiporlanak, helyüket gyomok veszik át. Ez nemcsak esztétikai kérdés, hanem a település mikroklímáját és élhetőségét is befolyásolja.

Éppen ezért az önkormányzat hosszabb távon olyan megoldások felé kíván elmozdulni, amelyek jobban alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez. Vizsgálat alatt áll a szárazságtűrő talajtakaró növények alkalmazása, valamint a természetközelibb, változatosabb növényfelületek kialakítása.

A település folyamatosan figyelemmel kíséri más települések jó gyakorlatait is. Egyre több helyen jelennek meg méhlegelő jellegű területek, vízmegtartó növényzetek és olyan zöldfelület-kezelési módszerek, amelyek nemcsak fenntarthatóbbak, hanem élhetőbb környezetet is teremtenek. Bordány célja, hogy ezekből a tapasztalatokból tanulva, saját adottságaihoz igazítva alakítsa ki a jövő zöldfelületeit.

A víz kérdése ebben a folyamatban kulcsszerepet játszik. A szennyvízelvezető hálózat kiépítésével ugyan megszűnt a talaj szennyezése, ugyanakkor jelentős mennyiségű víz került ki a helyi körforgásból. Napi szinten ez mintegy 250 köbméter vizet jelent, amely ma már nagyrészt elfolyik a településről. Ezzel párhuzamosan a vízműtelep működése során keletkező mosóvíz egy részét már sikerült helyben tartani, ami jó példája annak, hogy kis lépésekkel is lehet előrelépni.

Új kezdeményezésként egy kísérleti projekt keretében megkezdődik az esőkertek kialakításának vizsgálata is. Ezek a megoldások segítenek a lehulló csapadék helyben tartásában, javítják a talaj vízmegtartó képességét és enyhítik az aszály hatásait. Amennyiben a tapasztalatok kedvezőek lesznek, a jövőben nemcsak közterületeken, hanem a lakosság körében is szeretnék ösztönözni ezek elterjedését.

Fontos azonban látni, hogy ezek az intézkedések önmagukban még csak az első lépéseket jelentik. A zöldfelületekkel rendelkező közterek elsivatagosodásának megelőzése hosszabb távú gondolkodást és közös alkalmazkodást igényel. Ebben a folyamatban a lakosság szerepe is felértékelődik. Az épületek előtti területek gondozása, az öntözés, a faültetésekben való részvétel mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a település zöld maradjon. Jó példát mutatnak ebben a Hunyadi tér, valamint a Liszt és a Bartók utca lakói, ahol az összefogás már most is látható eredményeket hoz.

Az önkormányzat célja továbbra is az, hogy a lehetőségekhez mérten javítsa a közterületek állapotát és a munkavégzés körülményeit, miközben nyitott marad a lakossági észrevételekre és javaslatokra. A mostani megkeresés is azt mutatja, hogy a közös gondolkodás elindult, és ez az első lépés egy alkalmazkodóbb, élhetőbb Bordány felé, mondta el a településvezető.

A bordányi falunap, a Pünkösdfeszt minden évben a közösség egyik legjobban várt eseménye nagyközségünkben, idén azonban már az előkészítés kezdetén látszott, hogy a megszokott formában nem lesz tartható. Április 28-án véglegesedett a programtervezet, amelyet a település vezetői és két kulturális menedzser közösen állított össze, kifejezetten a jelenlegi pénzügyi lehetőségekhez igazítva. A döntés nem volt könnyű, de reális – mondta el Tanács Gábor polgármester. Bordány költségvetése idén sem teszi lehetővé egy többnapos fesztivál megszervezését, így a rendezvény ezúttal is egyetlen napra, 2026. május 24-re koncentrálódik.

A szervezést ráadásul külső tényezők is nehezítik. A mellettünk lévő nagyváros, Szeged idén május 21. és 31. között rendezi meg nagyszabású programsorozatát, benne a jubileumi Szegedi Borfesztivállal és a Dóm téri kavalkáddal, amely időben egybeesik a bordányi eseménnyel. Ez nemcsak a fellépők elérhetőségét befolyásolja, hanem a közönséget is megosztja, hiszen sokan a nagyvárosi rendezvények felé fordulnak ilyenkor.

A május 24-i, pünkösdvasárnapi program így tudatosan visszafogottabb lesz, de a szervezők igyekeztek úgy összeállítani, hogy minden korosztály találjon benne valamit, ami kikapcsól és szórakoztat. A nap a hagyományoknak megfelelően ünnepi szentmisével kezdődik, ezzel a pünkösdi programmal kapcsolódik az egyház a települési programhoz. A délután egyik külsős rendezvénye a sportpályán zajlik, a helyi csapat Makó ellen lép pályára. A késődélutáni, esti kulturális műsorok között szerepel operett, esti zenés show, valamint gyerekeknek szóló koncert is, emellett fellépnek a helyi dalkör tagjai, a majorettesek, a küzdősportos csoportok így a box és a karate szerelmesei és a tavaly nagy sikert aratott helyi country közösség is.  A napot helyi DJ-k zárják. A szervezők szeretnék, ha a közelgő gyereknaphoz kapcsolódva ugrálóvárak is helyet kapnának a programban.

A falunap azonban Bordányban mindig több volt egyszerű rendezvénynél. Ez az a nap, amikor sokan hazatérnek, akik már nem itt élnek, de ide kötődnek. Sokan úgy időzítik a szabadságukat, hogy ott lehessenek, találkozhassanak a családdal, a régi barátokkal, ismerősökkel. Egyfajta elszármazottak találkozója is ez, ahol a beszélgetések, az újra egymásra találások adják meg az igazi hangulatot. A hangsúly tehát idén sem a látványos, többnapos fesztiválon van, hanem azon, hogy a közösség együtt tudjon lenni. A szervezők célja nem az volt, hogy mindenáron pótolják a korábbi évek nagyszabású rendezvényeit, hanem hogy a lehetőségekhez mérten értelmes, élhető programot kínáljanak. Reményük szerint az idei Pünkösdfeszt is olyan nap lesz, ahol nem elsősorban a programok, hanem az ismerős arcok hozzák meg azt a hangulatot, amiért évről évre érdemes hazatérni, kilátogatni a Park térre.

Van az a furcsa pillanat, amikor az ember áll a kertben a slaggal a kezében, és próbál alkudozni egy növénnyel. Nem hangosan, csak magában. Még egy kis víz, még egy hét, talán ezt a nyarat még kibírja. Aztán jön egy forró nap, egy száraz szél, és másnapra már barnább az egész, mint tegnap volt. Ilyenkor az ember kicsit megsértődik. Pedig locsoltam.

Egy ideig lehet ezt játszani. Locsolni, visszavágni, pótolni, újraültetni. Aztán egyszer csak nem egy fa szárad ki, hanem több. Nem egy kertben, hanem az utcában. Nem egy nyáron, hanem egymás után. És akkor már nem biztos, hogy a növénnyel van a baj.

Valahol itt kezdődik az a felismerés, ami ma egyre többeket ér el a Dél-Alföldön, így Bordány környékén is. Nem a tuják és fenyők romlottak el, hanem a körülmények változtak meg körülöttük. És ezzel együtt nekünk is változtatnunk kell azon, ahogyan a fákról gondolkodunk.

A leggyakoribb reakció ilyenkor az, hogy mivel helyettesítsük a kipusztult növényeket. Mintha létezne egy jobb tuja vagy egy strapabíróbb fenyő, ami majd megoldja a problémát. De nem ez a kérdés. A Dél-Alföldön, különösen a homokos területeken nem egy új fafajt kell találni, hanem egy működő rendszert kialakítani. Olyat, amely nem egyetlen növényre épül, hanem több, eltérően viselkedő fafaj együttélésére. Mert a jövő nem stabil, és ami nem stabil, azt nem egyetlen megoldás fogja kiszolgálni.

Ebben az új rendszerben a cserfa (csertölgy) válik a tartóoszloppá. Nem azért, mert látványos, hanem mert megbízható. Mély gyökérzete révén eléri a talaj mélyebb vízkészleteit, és jobban viseli azt a szárazságot, amely a homokhátságon egyre gyakoribb. A cserfa azonban nem azonnali siker. Az első években alig nő, türelmet igényel. Aki gyors eredményt vár, könnyen csalódik benne. Aki viszont kivárja, annak egy hosszú életű, stabil fa lesz a jutalma. Fontos azonban, hogy önmagában nem elég.

A rendszer akkor működik, ha a cserfa nincs egyedül. Az ezüsthárs, a mezei juhar és a virágos kőris azok a fajok, amelyek kitöltik a teret, gyorsabban reagálnak, és az első években életet visznek a kertbe. Ők adják a kezdeti árnyékot, javítják a mikroklímát, és egyfajta védőréteget képeznek. Nem egyszerre nőnek, nem egyszerre szenvednek, és éppen ez a különbség adja a rendszer stabilitását. A lényeg nem az egyes fajokban van, hanem az arányukban és együttműködésükben.

Sokan mégis ott hibáznak, hogy a megoldást egyetlen jó faj megtalálásában keresik. Pedig a kudarcok többsége nem itt dől el. A fiatal fák első két három éve a kritikus időszak. A homokos talaj gyorsan kiszárad, a szél tovább rontja a helyzetet, és még a szárazságtűrő fajok is érzékenyek ebben az időszakban. Ha nem kapnak elegendő vizet és védelmet, elpusztulnak, és ilyenkor hajlamosak vagyunk a fajt hibáztatni, nem a körülményeket.

A gyors megoldások csábítása ebben a helyzetben különösen erős. Az akác gyors növekedése vagy egy látványos díszfa rövid idő alatt ad eredményt, de ami gyors, az ezen a tájon gyakran törékeny is. A gyors növekedés rendszerint nagyobb vízigénnyel jár, az egyoldalú telepítés pedig újabb kockázatot jelent. Ha egy faj túlsúlyba kerül, egyetlen szélsőséges év vagy egy betegség egyszerre érintheti az egész állományt. A változatosság így nem esztétikai kérdés, hanem biztosíték.

Egy telek ráadásul soha nem egységes. Van, ahol jobban megmarad a nedvesség, és van, ahol szinte azonnal kiszárad a talaj. Van szélnek kitett rész és védett sarok. A jó döntés nem az, hogy milyen fát ültessünk, hanem az, hogy hova mit ültessünk. A cserfa a szárazabb, kitettebb részeken is megállja a helyét, míg a hárs és a juhar inkább a védettebb zónákban érzi jól magát. A kőris átmenetet képez a kettő között. Ez már nem egyszerű kertészkedés, hanem tudatos alkalmazkodás.

A rendszer egyik legnehezebb eleme nem technikai, hanem emberi. A türelem. A tölgy lassan nő, a kert nem egyik napról a másikra változik meg. Az első években könnyű azt érezni, hogy nem történik semmi. Pedig ilyenkor történik a legtöbb, a gyökér épül. Aki ezt nem fogadja el, könnyen visszacsúszik a gyors, de rövid életű megoldásokhoz.

Talán a legfontosabb felismerés az, hogy a jövő nem kiszámítható. Nemcsak melegebb lesz, hanem szélsőségesebb is. Nem tudjuk pontosan, milyen évek jönnek, csak azt, hogy változatosak lesznek. Ezért nem egyetlen fafajban kell gondolkodni, hanem többféle válaszban egyszerre. Ez a bizonytalanság nem a rendszer hibája, hanem maga a rendszer.

És ebből következik egy nehezen elfogadható, de kulcsfontosságú igazság. Nem minden fa marad meg. Lesznek veszteségek, lesznek kudarcok. De ha a rendszer jól van felépítve, ezek nem omlasztják össze az egészet. A cél nem az, hogy minden elültetett fa túléljen, hanem az, hogy a kert, és tágabban a település zöldfelülete működőképes maradjon.

Az oszlopos boróka az egyik legközelebb álló alternatíva a tujához, ha valaki meg szeretné tartani a keskeny, felfelé törő, rendezett formát. Örökzöld, egész évben zöld marad, és karakteres, függőleges hangsúlyt ad a kertnek, ami nagyon hasonló vizuális hatást kelt, mint az oszlopos tuják. A legnagyobb előnye azonban nem a formája, hanem az alkalmazkodóképessége. A borókák általában jóval jobban viselik a szárazságot, a gyengébb talajt és a forró nyarakat, ezért a Dél-Alföldön, így Bordány környékén is nagyobb biztonsággal maradnak meg hosszú távon.

Fontos azonban látni a különbségeket is. A boróka lombja lazább, nem képez olyan tömör, zárt „zöld falat”, mint a tuja, ezért takarásra önmagában kevésbé alkalmas. Inkább ritmusadó, díszítő elemként működik jól, nem pedig teljes vizuális elhatárolásként. Emellett bizonyos fajták érzékenyek lehetnek a téli kiszáradásra vagy a forró, szeles időszakokra, különösen fiatal korban, ezért az első években itt is szükség van odafigyelésre.

A tuják és fenyők pusztulása tehát nem csupán probléma, hanem jelzés. A táj változik, és vele együtt a növényzetnek is változnia kell. A legfontosabb felismerés, amit érdemes kimondani, hogy a tujához hasonló, ugyanilyen formájú és ugyanilyen strapabíró növény gyakorlatilag nincs a bordányi klímára. Az oszlopos boróka ezért nem tökéletes helyettesítő, hanem egy jó kompromisszum. Megőrzi a formát és a hangulatot, miközben jobban alkalmazkodik a valós körülményekhez. A csertölgyre épülő, hárssal, juharral és kőrissel kiegészített, vegyes szerkezetű rendszer nem tökéletes megoldás, de működőképes. És talán most ez a legfontosabb szempont. Mert végső soron nem az a jó döntés, amelyik gyorsan látványos eredményt ad, hanem az, amelyik egy rossz évben sem bukik el.

A Bordány Hostel saját honlapján számolt be arról, hogy a szezon kezdetére megújult a szálláshelyhez tartozó terasz, és megnyitott a „Balkona – a helyi terasz”. A közel száz négyzetméteres külső tér növénytelepítése befejeződött, a bútorok a helyükre kerültek, így a vendégek számára egy új, használható közösségi tér jött létre.

A fejlesztésről az Egérház Alapítvány kuratóriuma még a tavalyi év végén döntött. A cél az volt, hogy a szállás ne csak pihenőhelyként működjön, hanem olyan térként is, ahol a vendégek leülhetnek, beszélgethetnek, időt tölthetnek együtt. A tervezésnél a praktikusság volt az elsődleges szempont: olyan növények kerültek a teraszra, amelyek jól bírják a napos, száraz környezetet, és nem igényelnek folyamatos gondozást.

A munkában együttműködő partnerként vett részt a Zalendula Dísznövény Kertészet. Gábor Zalán javaslatai alapján kerültek kiválasztásra azok a balkon növények, amelyek tagolják a teret és kellemes környezetet biztosítanak. A növények között levendula, díszfüvek és futónövények is helyet kaptak, a terasz egyik meghatározó eleme pedig egy negyven éves gránátalmafa lett.

A Bordány Hostel az Alföldi Kéktúra útvonalán található, így a megújult terasz a túrázók számára is fontos pihenőhely lehet. A szálláshelyen egyedi bélyegző is elérhető, amelyet a kéktúrázók a pecsétgyűjtő füzetükben használhatnak, megörökítve bordányi megállójukat.

A hazai ifjúsági szálláshelyek szerepe az utóbbi években felértékelődött: egyre többen választják őket egyéni utazók és túrázók is. A Bordány Hostel fejlesztése ebbe az irányba illeszkedik, hiszen a megújult terasz egyszerre kínál egyszerűséget, közösségi élményt és nyugodt pihenési lehetőséget.

A 2026. április 12-i országgyűlési választás bordányi eredményei az országos eredményekhez hasonló politikai erőviszonyokat rajzoltak ki, nagyközségünkben mindhárom szavazókörben a TISZA Párt fölényes győzelmet aratott, miközben a Fidesz–KDNP stabil, de érdemi áttörésre nem képes második helyen végzett. A Mi Hazánk továbbra is számottevő, de kihívóvá nem váló támogatottságot mutat, a többi ellenzéki szereplő jelenléte marginális.

Az egyéni választókerületi eredmények alapján Gajda Attila mindhárom bordányi körzetben győzni tudott, összességében mintegy 50 százalék feletti eredménnyel. Legjobb szereplését a második szavazókörben érte el, ahol támogatottsága meghaladta az 52 százalékot, de a másik két körben is stabilan közelítette ezt az arányt. A TISZA jelöltje ezzel kényelmes, több mint tíz százalékpontos előnyt épített ki riválisával szemben.

A Fidesz–KDNP jelöltje, Mihálffy Béla minden szavazókörben második helyen végzett, jellemzően 34–37 százalék közötti eredménnyel. Bár támogatottsága kiegyensúlyozottnak mondható, nem mutatott olyan körzetet, ahol érdemben megszoríthatta volna ellenfelét.

A harmadik helyet mindenhol Toroczkai László szerezte meg, 10–13 százalék közötti eredményekkel. A Mi Hazánk legerősebbnek a harmadik szavazókörben bizonyult, de összességében nem tudott olyan mértékben erősödni, hogy az első két helyezettet veszélyeztesse.

A Demokratikus Koalíció és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt jelöltjei mindhárom körben egy százalék körüli vagy az alatti eredményt értek el, érdemi politikai súly nélkül.

A listás szavazatok hasonló képet mutatnak, ami megerősíti, hogy nem pusztán személyi, hanem pártpreferenciákban is egyértelmű a választói akarat. A TISZA listája mindhárom szavazókörben az élen végzett. Az első szavazókörben 53,02, a másodikban 52,41, a harmadikban pedig 49,26 százalékkal. Ez összességében szintén 50 százalék körüli támogatottságot jelent.

A Fidesz–KDNP listás eredményei 33,91 és 37,37 százalék között szóródtak, ami lényegében megegyezik az egyéni jelölt teljesítményével. A Mi Hazánk listán 9–11 százalék közötti eredményeket ért el, míg a kisebb pártok – a DK és az MKKP – itt is csak minimális támogatottságot tudtak felmutatni.

A bordányi eredmények így egy stabil, kiegyensúlyozott, de egyértelmű erősorrendet tükröznek, a TISZA domináns pozíciója mellett a Fidesz–KDNP megőrizte törzsbázisát, míg a Mi Hazánk továbbra is harmadik pártként van jelen. A kisebb ellenzéki pártok támogatottsága ugyanakkor a településen továbbra is elenyésző.

A részvételi adatok alapján Bordányban az országos átlagnál élénkebb választói aktivitás volt megfigyelhető. A három szavazókör összesített, mintegy 77 százalékos részvétele számottevően meghaladja a korábbi országgyűlési választásokon jellemző, nagyjából 70 százalék körüli országos arányt. Különösen az első és második szavazókör emelkedik ki, ahol 80 százalék feletti részvétel mellett zajlott a voksolás, ami kifejezetten erős mozgósítottságra utal. Ezzel szemben a harmadik szavazókör inkább az országos átlaghoz közelítő részvételt mutatott. Összességében azonban a településen a választási hajlandóság magasabb volt a korábbi években megszokottnál, ami arra utal, hogy a választók a mostani megmérettetést a megszokottnál nagyobb jelentőségűnek érzékelték.

A választás lezárultával köszönet illeti mindazokat a választópolgárokat, akik éltek demokratikus jogukkal és részt vettek a szavazáson. A részvétel a közélet alapja, amely minden politikai szereplő számára iránytűként szolgál.

Külön köszönet illeti Mihálffy Béla eddigi országgyűlési képviselői munkáját, amely négy éven át meghatározta a térség, Bordány képviseletét, segítette a Homokhátság fejlődését.

Egyben gratuláció illeti Gajda Attila újonnan megválasztott képviselőt, akinek munkájához sok sikert és eredményes tevékenységet kívánunk a következő ciklusra.