Magyarországon minden ötödik ember dohányzással összefüggő betegségben veszíti el életét. A dohányzás növeli a három leggyakoribb halálokot: a szív- és érrendszeri betegségeket, a rosszindulatú daganatos megbetegedéseket és a krónikus obstruktív légúti betegségeket. Ennek egyik oka, hogy a cigarettafüstben több mint 4000 különböző kémiai anyag található, ami nem csak a dohányzók, hanem azok környezetében élők egészségét is károsítja. A függőség miatt a leszokás nem mindig könnyű, de többfajta támogatás is segítséget nyújthat.
Mi van a cigarettafüstben?
A dohányfüstben találhatunk például WC tisztítókban használt ammóniát, patkányirtókban lévő arzént, rovarölő szerként használt nikotint, elemgyártásban használt kadmiumot, az aszfalthoz hasonló kátrányt és a tökéletlen égéskor keletkező szén-monoxidot. Annyi különféle vegyület van a cigarettafüstben, mintha egy bevásárlóközpont háztartási vegyszereket (pl. Domestos, Flóraszept stb.) tartartalmazó polca lángra kapna. A több ezer vegyület magából a dohánynövényből és annak termesztésekor, a feldolgozáskor, a cigaretta gyártásakor használt vegyszerekből, valamint a cigaretta égési termékeiből származik. A füst és az abban lévő káros vegyületek kedvezőtlenül befolyásolják testünk sejtjeinek működését és betegségeket okoznak.
Milyen betegségek alakulhatnak ki?
A dohányzás hatására jelentősen fokozódik a szív- és érrendszeri megbetegedések (pl. szívinfarktus, magasvérnyomás-betegség, érelmeszesedés, érelzáródás, stroke), a daganatok (különösen a tüdő-, szájüregi, gége-, nyelőcső- és hólyagrák) és az idült légúti szűkülettel járó tüdőbetegség (COPD) kockázata. A nemdohányzókhoz képest a napi húsz szál cigarettát elszívók körében 15-ször gyakoribb a tüdőrák és 12-szer gyakoribb a COPD. A dohányzás nem csak a betegségek kialakulását, hanem az azok okozta halálozás esélyét is növeli. Hazánkban minden ötödik ember dohányzással összefüggő betegségben veszíti el életét. A tüdőrákban elhunytak 90 százaléka dohányzott.
A passzív dohányzás is káros?
A cigarettafüst nem csak az aktív dohányzókat, hanem azok környezetében lévőket is károsítja. A passzív dohányosok a környezeti dohányfüstöt lélegzik be. Ebben a füstben is rendkívül nagy az egészségkárosító mérgező anyagok és rákkeltők mennyisége. Egyes megfigyelések alapján a dohányzással összefüggésben elhunytak közül minden negyedik személy passzív dohányzó volt, aki élete során nem dohányzott.
Miért érdemes abbahagyni a dohányzást?
Mindenkinek magában érdemes megválaszolnia ezt a kérdést, hogy személyes értékei, céljai és motivációja felszínre kerülhessen vagy megerősödjön. Általánosságban megállapítható azonban, hogy a leszokást követően egyértelműen javulni fog az egészségünk. A dohányzás abbahagyása után már órákon-napokon belül rendeződik a vérnyomás és a pulzusszám, javul a végtagok keringése, csökken a szívinfarktus kockázata, tisztul a tüdő, javul az ízlés és szaglás, nő a szervezet energiaszintje. Egy év elteltével a szívinfarktus kockázata feleződik, majd öt év elteltével megközelíti a nemdohányzók kockázatát. A tüdőrák esetében a feleződés ideje öt-tíz év, és tíz-tizenöt év alatt közelíti meg a soha nem dohányzók kockázatát. Mindezek mellett még hosszasan lehetne sorolni azokat az egészségügyi, gazdasági és társas kapcsolati pozitív hatásokat, amik a leszokásnak köszönhetők.
Mire van szükség a leszokáshoz?
A cél, hogy megszabaduljunk függőségünktől és káros szokásunktól. Ehhez megfelelő tudásra, motivációra és támogató környezetre van szükségünk. Hiteles forrásokból olvassunk minél többet a dohányzásleszokásról, gyógyszeres és nem gyógyszeres támogatási lehetőségekről, a leszokás útján felmerülő nehézségekről és azok leküzdésének módszereiről. Erősítsük motivációnkat és elhatározásunkat a dohányzás abbahagyásával kapcsolatban. Tegyük fel magunkban például a következő kérdéseket: Mi nem jó a dohányzásban? A dohányzás milyen káros hatását veszem észre magamon? Mit nyerek a leszokással? Miért és kiért szeretnék leszokni? Ismerjük meg dohányzási szokásainkat, ezért vezessünk dohányzási naplót. Tanuljunk stressz csökkentő technikákat, gyűjtsük össze testi és lelki egészségünket szolgáló örömforrásainkat, mozogjunk naponta legalább 30 percet. Keressünk olyan személyeket, akik támogatnak a leszokásban. Környezetünket készítsük fel a leszokásra pl. mossuk ki füstös ruháinkat, pakoljuk el a dohányzásra emlékeztető tárgyakat, mondjuk el családunknak, barátainknak és akár munkatársainknak is, hogy szeretnénk a dohányzás rabságából kiszabadulni.
Kitől kérhetek tanácsot a leszokással kapcsolatban?
Tanácsot kaphatunk például a Mórahalmi Egészségfejlesztési Iroda munkatársaitól, háziorvosunktól, a területi tüdőgondozó tüdőgyógyász szakorvosától, pszichológustól, már sikeresen leszokott ismerősünktől is. A dohányzásról való leszokásnak az első és nagyon fontos lépése, hogy a dohányos eldöntse, és tényleg komolyan is gondolja, hogy leszokik a dohányzásról.
Szakmai segítséggel könnyebb és eredményesebb a leszokás!
A szakemberek segítenek erősíteni a leszokás iránti motivációt, eltökéltségét. Segítenek kidolgozni a leszokás első lépéseit és leküzdeni a leszokás nehézségeit. Segítenek új szokásokat kialakítani és megelőzni a visszaesést. Ha le szeretne szokni és segítségre van szüksége, akkor keresse fel EFI irodánkat, írjon nekünk az efi.morahalom@gmail.com címre vagy hívjon minket a +36703718663 számon. A 06-80-44-20-44 ingyenes zöld számon szakképzett pszichológusok segítenek a leszokásban, akikkel előre egyeztetett időben hetente beszélgetnek a leszokni vágyó dohányosok. Telefonos alkalmazások is segíthetnek a leszokásban (pl. Dohányzásról leszokás applikáció). További hasznos információkért látogasson el a leteszemacigit.hu weboldalra.
“Egészségfejlesztés a Homokhátságon” című, EFOP-1.8.19-17-2017-00019 azonosítószámú projekt támogatásában.
