Jelentős lakossági érdeklődés mutatkozik kutak létesítési és fennmaradási engedélyezésének eljárásával kapcsolatban. Számos ellentmondásos, sok esetben pontatlan hír jelent meg a témával kapcsolatban, az országos médiában és a közösségi hálón is. Ezen témakörrel kapcsolatban szeretnék jelen cikkel tájékoztatás nyújtani.

Mint ahogy az az országos sajtóban is megjelent az engedély nélkül létesített kutakat engedélyeztetni kell 2018. december 31-ig. Ennek a határidőnek a kitolásáról nyújtottak be a parlamenthez egy törvénymódosító javaslatot, aminek elfogadásával a kérelmek új benyújtási határideje 2020. december 31-re módosult. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 29. § (7) bekezdése szerint:

Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki a [jelen törvénymódosítás: 2018. évi CXXI. törvény] hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2020. december 31-ig kérelmezi.

A jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezésekről tájékoztatjuk a tisztelt lakosságot. A jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében a települési önkormányzat jegyzőjének vízügyi hatósági engedélye szükséges:

1. kútlétesítéséhez, üzembe helyezéséhez, fennmaradásához,
2. kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez,
3. háztartási szennyvíz tisztítását és a tisztított szennyvíz elszikkasztását szolgáló vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez.

A legnagyobb lakossági érdeklődés a 1. pontban meghatározott kutak létesítésére, fennmaradására vonatkozó szabályok iránt mutatkozik, ennek okán jelen tájékoztatás következő részében a kutakra vonatkozó szabályok kerülnek bemutatásra: Elsőként fontos leszögezni, hogy a jogalkotó nem tesz különbséget a tekintetben, hogy a kút milyen technológiával készült;  függetlenül attól, hogy a kút fúrt vagy ásott, a jogszabály vízügyi hatósági eljárás lefolytatását teszi kötelezővé. A vízügyi hatósági eljárás lefolytatását a jogszabály két szerv között osztja meg; egyrészt, bizonyos kutak tekintetében, kút helye szerint illetékes (1) települési jegyző-, egyéb feltételek fennállása esetén pedig a kút helye szerint illetékes (2) katasztrófavédelmi igazgatóság jár el a kutak vízügyi hatósági engedélyeztetési ügyeiben. A vonatkozó jogszabály értelmében azon kutak tartoznak a települési jegyző hatáskörébe amelyek, (egyéb feltételek fennállásán túl):

• karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemelnek,
• házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálják,
• nem gazdasági céllal üzemelnek.

Amennyiben a meghatározott feltételek bármelyike nem áll fent, a kúttal kapcsolatos vízügyi hatósági ügyben az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság jár el. Példának okáért amennyiben a kúttal olyan mezőgazdasági terményeket öntöznek, amelyek értékesítésre szánnak a kút ebben az esetben gazdasági célt szolgál, ennek okán ezen kút esetében illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság rendelkezik hatáskörrel.

A jegyző hatáskörébe tartozó kutak tekintetében négyféle típusú eljárás indítható:

1. kút vízjogi létesítési engedélyezési eljárása,
2. kút vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárása,
3. kút vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárása,
4. kút vízjogi megszüntetési engedélyezési eljárása.

A fenti engedélyek megadása iránti kérelemnyomtatványok a település honlapján (www.bordany.hu/ Polgármesteri Hivatal/ Nyomtatványok/ Egyéb nyomtatványok) elérhetőek, kitölthető .doc formátumban letölthetők, illetve a Bordányi Polgármester Hivatal ügyfélpultjánál személyesen is átvehetők. A kérelemnyomtatványok tartalmazzák az adott ügyben csatolandó mellékletek felsorolását, illetve a kérelem benyújtásához szükséges minden fontosabb információt. Fontos kiemelni, hogy a jelenlegi jogszabályozás értelmében a létesítési-, üzembehelyezési-, fennmaradási-, és megszüntetési engedélykérelemhez nem szükséges csatolni a létesítendő, vagy meglévő kút tervdokumentációját. A jogszabály a megfelelő végzettséggel rendelkező szakember nyilatkozatát írja elő csatolandó dokumentumként. Így a kérelem benyújtásához elegendő, ha megfelelő végzettséggel rendelkező szakember a kérelmet aláírja és ezzel büntetőjogi felelősséget vállal a beadványban megjelölt műszaki adatok valódiságtartalmáért. Újonnan épített kutak esetében a létesítési engedély beszerzését követően a létesítőnek üzembehelyezési engedélyt kell beszereznie, vagyis ebben az esetben az eljárás kétlépcsős. Kiemelést érdemel, hogy amennyiben a kút házi ivóvízigény kielégítését szolgálja az üzemeltetési- vagy fennmaradási kérelem elbírálásának szükséges feltétele a víz minőségét tanúsító vízminőség- vizsgálat eredményét tartalmazó dokumentum másolatának csatolása. A vízminőség- vizsgálatot Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Hatósági Főosztály 1. Népegészségügyi Osztályának előzetes véleményének kikérést követően akkreditált laboratóriummal kell elvégeztetni, majd a vizsgálat eredményét ugyanezen szervezeti egység részére állásfoglalás céljából megküldeni. Ezen állásfoglalás birtokában nyújtható be a települési jegyző részére az üzemeltetési- vagy fennmaradási engedély. A jegyző előtt lefolytatott vízügyi hatósági eljárás illetékköteles eljárás. Az eljárás lefolytatásáért általános tételű közigazgatási eljárási illeték kell fizetni, melynek összege: 3.000,-Forint. A jelenleg hatályos szabályozás értelmében, aki 2020. december 31. napjáig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül létesített kútra, annak 2021. január 1. napjától vízgazdálkodási bírságot kell fizetni. A bírság összege jogi személy esetén az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-ig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1.000.000,- Forintig, természetes személy esetén 300.000,- Forintig terjedhet.

Sok kérdés érkezett arra vonatkozóan, hogy bizonyos talpmélység feletti kutak esetében is kell-e hatósági engedélyeztetési eljárás lefolytatni. A jelenleg hatályos szabályozás ilyen kitételt tartalmaz, a kút talpmélysége nem befolyásolja az engedélyeztetési eljárás lefolytatásának kötelezettségét. Amennyiben a kút korábban kiadott, igazolható érvényes engedéllyel rendelkezik, kút létesítésére, fennmaradására vonatkozóan újabb hatósági eljárást nem kell kezdeményezni. Ebben az esetben az engedélyeztetési eljárás csak abban az esetben kell ismételten megindítani, amennyiben a hatóság az engedélyt valamilyen oknál fogva visszavonja. Amennyiben a kút létesítője, vagy meghatalmazottja Központi Ügyfélregisztrációs Nyilvántartással (KÜNY) (korábbi elnevezéssel ügyfélkapu), – gazdálkodó szervezet esetén cégkapus  regisztrációval – rendelkezik; a kérelem – megfelelő adattartalommal – az E-papír (https://epapir.gov.hu/) felületen keresztül elektronikus formában is benyújtható. Elektronikus benyújtás esetén is szükséges a kérelem elbírálásához szükséges mellékleteket csatolni.

Jelen tájékoztatás a lakosságot érintő legfontosabb információkat tartalmazza, a vízjogi hatósági engedélyeztetési eljárás további részletszabályai az alábbi jogszabályokban megtalálhatóak:

• a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény
• az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
  a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet
• a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet
• az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet
• az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I.30.) EüM rendelet
• a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet

Bordány, 2019. január 02.

Dr. Fodor Ákos
jegyző