Az erdő története

Bordány külterületén, a településközponttól mintegy negyven perces sétára található a Bordányi erdő, amelyet hasonlóan nagyon sok magyarországi erdőhöz az ötvenes években (vélhetően 1953-ban) telepítettek. Ez az időszak volt az, amikor az erdősítés hazánkban hatalmas lendületet kapott, a megmaradt sekély termőréteg megtartása, valamint a talajerózió megfékezése céljából nagyobb területeket a szélsőséges körülmények között is életképes feketefenyő, valamint akác csemetékkel ültették be. Ezek az erdők a talajt megfogva, hosszútávon a többi faj számára is kedvező életteret teremtettek.

Az akkori elgondolás sikerét jelzi, hogy az így telepített fenyőerdők védelme alatt idővel sok helyen valóban megjelentek a lombos fák is, nálunk Bordányban ez jellemzően akác- és szürkenyárfákat jelent. A feketefenyő állományunk az idők során az eredeti funkcióját ugyan betöltötte de sajnos jelentős része mára el is öregedett.

Településünkön az elegyes-feketefenyves ültetésében sokan társadalmi munkában vettek részt. A munkásemberek mellett diákok is kivették részüket a több hektáros terület fásításában.

Az erdő fénykora a hetvenes-nyolcvanas évekre tehető. Számos közösségi rendezvénynek, elősorban majálisoknak adott otthont.  Később az erdő egyrészt a termelőszövetkezet felbomlása, másrészt a településtől való távolság,  a sűrűre ültetett fák elöregedése, száradása, a jelentős kullancsfertőzöttség valamint az invazív fafajok megjelenése és elszaporodása továbbá a terület átjárhatatlansága miatt teljesen elhagyatottá vált.

A helyi termelőszövetkezet használatában lévő földterület 1994-ben került önkormányzatunk tulajdonába.

Az erdő annak idején faanyagtermelő rendeltetést kapott, és vágásérettségét 50 éveben határozták meg. Az erdőtelepítés célja az úgynevezett “mezővédő” rendeltetés volt, azaz a szomszédos mezőgazdasági területeket kellett megvédenie  a széltől, deflációtól.

A szakértők szerint a feketefenyők mindössze 3 %-a egészséges. Az okot a hatvanas-hetvenes évek rossz erdőgazdálkodási stratégiájában kell keresnünk, amelyre a globális felmelegedés is rátesz egy lapáttal. Sok betegség, parazita, amelyek a szubmediterrán területeken honos feketefenyő sajátjai, és amelyek eddig nem tudtak megtelepedni a hazai fenyvesekben, a felmelegedéssel együtt képesek voltak megtámadni a fekete-, majd az erdeifenyő állományt is. Bordányban is megjelentek az erdőben a különböző betegségek, az önkormányzat az erdőmegújítással előre akart menekülni.

A képviselő-testület 2017-ben döntött a Bordányi erdő megújításáról, egyben az erdőszerkezet átalakításáról. A döntést követően benyújtásra került egy támogatási kérelem. A Vidékfejlesztési Program irányító hatósága közel három évvel később tájékoztatta az önkormányzatot, hogy “Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások” című felhívás alapján az önkormányzat kérelmét támogatásra alkalmasnak minősítette. Az okirat megérkezését követően indulhatott meg a munka: az erdő teljes megújítása. Az erdőmegújítás érdekében még 2018-ban kérte az erdőrészletek rendeltetésének megváltoztatását is az önkormányzat, a korábbi faanyagtermelő rendeltetésről parkerdőre változott az erdő besorolása.


Hol tartunk most, mit szeretnénk megvalósítani?

A cél, hogy az erdőmegújítás során egy lelkes erdőmérnök szakember irányítása mellett elegyes, természet közeli erdőt hozzunk létre, hiszen meggyőződésünk, hogy ezzel tudunk leginkább felkészülni az esetleges klíma- vagy más környezetváltozásra, és így az utódaink számára egy élhető közösségi erdőt hagyhatunk hátra.

31320

elültetendő új facsemete

  • Tisztelet a régi erő ültetőinek - közel egy hektáros hagyásterület

    A hagyásterületet az erdőt telepítő ősök tiszteletére hagyjuk meg szinte érintetlenül. Itt szép zárt faállomány található számos idős szürkenyárral és hegyi juharral. A terület kijelölése úgy történt, hogy az némi védelmet élvezhessen a széldöntésre veszélyes viharok ellen is.
  • Négy érdekesség - a régi és új erdő legszebb része

    Mintegy egy hektáros területet érintetlenül hagytunk annak érdekében, hogy a megújuló erdő megerősödéséig is legyen egy könnyen megközelíthető, látogatható rész, amely kis munkával bejárhatóvá tehető, élményekkel teli kalandot jelenthet a túrázóknak, iskolai osztályoknak egyaránt.

    A kijelölt hagyásterületen négy érdekesség is található:

    • Idős fenyőfaállomány
    • Idős szürkenyárállomány rengeteg harkálylyukkal
    • Az erdő legtermetesebb hagyásfája (szürkenyár)
    • Erdei vöröshangya bolyok
  • Különleges fafajok a megújuló erdő színesítésére

    Különböző csemeték ültetésével még színesebbé tesszük az erdőt. Tatár juhart, Vadkörtét, Fehér epret, Kocsányos tölgyet, Kökényt, Csíkos kecskerágót és Veresgyűrű somot is ültetünk a területre, ezzel még vonzóbbá téve mind az erdő lakói, mind az erdő látogatói számára a területet.
  • Üres kultúrerdő helyett parkerdő

    A feketefenyő a Földközi-tenger közelében őshonos, így Magyarországon is a száraz, meleg éghajlatú területeken próbálkoztak a telepítésével, részben fája miatt, részben hogy a mostoha termőhelyeken is legyen erdő, ami megköti a talajt, mérsékeli a szeleket. A feketefenyőt egészen a múlt század 70-es éveiig ültették, ligetei télen is sötéten zöldellnek. Sajnos a feketefenyő alatt – ahogyan sok más idegenhonos fafaj esetében is – természetes élővilág kevéssé tudott fennmaradni, ezek a kultúrerdők szinte „üresek”. Idősebb, zárt állományai ráadásul tűzveszélyesek is.

    Azon túl, hogy időközben kiderült, hogy a feketefenyő termesztése gazdaságilag sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az elegyetlen állományokban egyre komolyabb növényegészségügyi problémák jelentkeztek (szú, gombásodás), amelyek hatására az ország számos területén komoly feketefenyő pusztulások történtek és történnek.

    A feketefenyő egyedei évek óta pusztulnak Bordányban is. Országos szinten az erdőgazdálkodók igyekeznek lecserélni a hazánkban őshonos fafajokra, amelyek, így lassan-lassan visszafoglalják a számukra alkalmas termőhelyeket. Ha a váltás fokozatos tudna lenni, a kirándulók szinte észre sem veszik a változást. Bordányban viszont sajnos a fokozatosságról szó sem lehet. A szú megjelenése mellett a száraz évek nyomán fellépő gombásodás megjelenése – ún. „tűvörösödés” – miatt döntöttek úgy a szakemberek, hogy kihasználva egy pályázat adta lehetőségeket  a vélhetően egyszerre elpusztuló fenyőket még a kár bekövetkezte előtt kell kitermelni, és a helyükre őshonos fákat telepíteni.

  • Erdőszerkezet átalakítás - az özönfajok visszaszorítása

    Az erdő tulajdonosa, Bordány Nagyközség Önkormányzata a pályázati támogatásnak, valamint a munkát végző vállalkozóval kötött szerződésnek köszönhetően megindíthatta a rossz egészségi állapotú fenyves erdő megújítását, az erdőszerkezet átalakítását. A területen a termőhelyi viszonyokhoz jobban alkalmazkodó fafajokkal történik az erdőmegújítás. Összesen három erdőrészletben (A,B,C) zajlik erdőszerkezet-átalakítás, amelynek során az idegenhonos, vagy az adott termőhelyre nem illő őshonos fafajokból álló erdők megfelelő őshonossá alakítása valósul meg, természetesebbé és alkalmazkodó-képesebbé téve azokat.
    A beavatkozás által érintett területekről általánosságban elmondható, hogy pályázat elindulásáig ezeken a helyeken a növénytársulás koronaszintje alapvetően tájidegen és idegenhonos fajokból (feketefenyő, akác) állt, amely jelentősen korlátozta az alacsonyabb szintek élőhelyi viszonyait.
    Árnyalása (a fenyőerdőkre jellemzően) túlzottan erőteljes volt, a lehullott tűlevelekből álló avar nehezen bomlott, és a bomlási termék savanyú kémhatása miatt a lomberdőkben megszokott folyamatok nem tudtak végbemenni. A talajflóra is más volt, mint ami az őshonos lombos fajok alatt alakul ki.

    Mindezek együttes következményként a cserje- és gyepszint faj- és egyedszáma túl alacsony volt. Az utóbbi időkben egyre nagyobb területeken a spontán terjedésre képes idegenhonos úgynevezett „özönfajok” (például bálványfa, ostorfa, zöld juhar) jelentek meg, és sajnos helyenként a természetes társulásokat, egyedeket visszaszorítva uralkodóvá is váltak.

    Az erdőmegújítás célja ezen állapot javítása, az őshonos cserjefajok számára optimális növekedési környezetet megteremtése. Azonban ez a folyamat emberi beavatkozás nélkül nem tud végbe menni.

    A teljes talajelőkészítést követően hazai nyár (hektáronként hozzávetőlegesen 3000-3000 db), akác (hektáronként 1000-1000 db), továbbá  mezei juhar (1000 db), mezei szil (1200 db), turkesztáni szil (800 db) és fehér eper (1300 db) facsemetéket ültetnek a korábbi fenyves helyébe. A szürke nyár ültetése géppel történik, az elegyfajok ültetését pedig kézzel végzik majd. Az így létrehozni kívánt erdő ökológiailag stabilabb, sokfélébb lesz, mely az esetleges klímaváltozás során utolérhetetlen előnyt jelent a helyi ökoszisztéma részére.

    Ez azt is jelenti, hogy a fafajokhoz kapcsolódó több őshonos lágyszárú, madár- és rovarfaj találja majd meg életfeltételeit az erdőben.

    Az ültetéssel még közel sincs biztosítva az erdő létrejötte, ezért az önkormányzat az erdészettel együttműködve több éven keresztül erdőápolási munkákat is végez majd. Az csemeték sorait és sorközeit minden évben egy-két alkalommal, géppel vagy kézzel ápolják, segítve a kis fákat a gyomok legyőzésében. Ha szükséges, az erdészet pótolja az aszályban kiszáradt vagy károsított csemetéket. A felújított területen várhatóan 2-3 év múlva már embermagas fák lesznek.


Mi is a baj a feketefenyő erdőkkel?

  • A fenyőerdők az örök állandóság szimbólumai?
  • Hasznosak-e a feketefenyő erdők?
  • Sajnos nem. A klímaváltozás miatt fenyőerdőink is kipusztulhatnak. A szárazabb, aszályos évek befolyásolhatják a fenyőfák növekedését, minőségét. Például a 2009 és 2013 közötti aszályos nyári hónapok rengeteg fenyőfát legyengítettek, a kiszáradt fák stabilitásukat vesztették. Ezek a fenyők a későbbiekben egy erősebb viharban nagyobb eséllyel szenvednek töréskárokat, de akár ki is dőlhetnek. Bár a fenyőfák hosszabb száraz időszakokat át tudnak vészelni, több éven keresztül még ők sem tolerálják az ilyen fokú szárazságot.

    A fenyőfákat gyakran az örök állandóság szimbólumának tekintjük, ugyanakkor ezeknek a növényeknek is van élettartamuk, mely fajonként eltérő. A sokak által ismert lucfenyő például 30-60 éves korára éri el a kifejlett magasságát mely 25-30 méter általában a hazai klímán. Tudni kell, hogy minél idősebb egy fenyőfa annál inkább ki van téve a környezeti hatásoknak, ezért kedvezőtlen körülmények között a meggyengülnek, és a viharok, erős szelek törés-, kidőlés veszélyessé teszik őket, de az ónos eső miatt akár fagytörés is kialakulhat.

  • Molnár V. Attila botanikus, a Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszékén dolgozik és kosborfélék (azaz orchideák) és más ritka és veszélyeztetett növények (például látonyák) rendszertanával és ökológiájával foglalkozik. A feketefenyő felemelkedése és bukása Magyarországon című írásában többek közt arról ír, hogy a fafaj nagy kiterjedésű, elegyetlen, tájidegen erdői számos ökológiai és természetvédelmi problémát okoznak.

  • Feketefenyveseink kutatása
  • A klímaváltozás erdőpusztító hatása napjainkban
  • Feketefenyveseink kutatása címmel Csontos Péter szerkesztésében jelent meg egy érdekes olvasmány még 2007-ben. Az MTA-ELTE Elméleti Biológiai és Ökológiai Kutatócsoportja többek között azt állapította meg, hogy a tájidegen fafaj nagy kiterjedésű, elegyetlen állományai számos ökológiai és
    természetvédelmi problémát okoznak Magyarországon. Hazánkban az első feketefenyveseket a XIX. század végén telepítették, kísérleti jelleggel és elsősorban talajvédelmi megfontolásból. Az 1950-es és ‘70-es években
    már a fatermesztési cél is előtérbe került.

  • A klímaváltozás pusztító hatása az erdőkre globális jelenség, egyetlen ökoszisztéma sem annyira sérülékeny, mint az erdőké. Nemcsak Észak-Amerika fenyőerdeit tette tönkre óriási területeken a felmelegedés, pusztulnak a magyar erdők is – a fenyőktől, bükkfáktól már elbúcsúzhatunk.

    Az utóbbi 20 évben több mint 30 millió hektáron (Magyarország területének több mint háromszorosán) pusztított el fenyőerdőket a szú Észak-Amerika nyugati részén, de évi 40-60 millió köbméternyi fenyőfa pusztulásáért felelős Közép-Európában is. Szúinvázió tarol Ausztriában, Németországban és Csehországban; rekordszámú halott és elhalt fa áll a pusztuló erdőkben, amiket meg kellene menteni.

    A fáknak éppen nyáron a legnagyobb a vízigénye, és épp a csapadékeloszlásra hat leginkább a klímaváltozás. A csapadékhiány végzetes lehet több fafaj számára, mert gyengíti a fák életerejét, ritkássá válik a koronájuk, ágaik száradni kezdenek, ezáltal a kártevők és a betegségek célpontjai lesznek. Ráadásul a melegedés miatt a kártevők életterei is elmozdulnak, és ott is megjelennek, ahol korábban nem. A klímaváltozás emiatt már a szárazságtűrő fafajokat is veszélyezteti.

    Jó példa erre a szárazságot jól tűrő feketefenyők pusztulása a Keszthelyi-hegységben. A hegységet az 1930-as években ültették be a mediterrán térségből származó feketefenyőkkel, hogy stabilizálják vele a terméketlen, sziklás felszínt (sőt az alföldi homokra is telepítettek). Az extrém szárazság miatt legyengült fenyők azonban egy végzetes gombafertőzés ellen már nem tudtak védekezni, és a hegység fenyőerdeinek kétharmada elpusztult 2013 környékén.


Segíts az erdőmegújításban, jelentkezz önkéntesnek!

Ha szeretnél részt venni az erdő megújításában, a szabadidődben szívesen ültetnél fákat, van kedved megfigyeléseket esetleg kutatásokat végezni, szívesen fotóznál, publikálnál vagy éppen rovarhoteleket barkácsolnál, akkor jelentkezz! A greenoffice kukac bordany pont hu e-mail címre küld el nekünk neved, elérhetőségeidet és egy rövid bemutatkozást amiben leírod, hogy miben lennél a segítségünkre, és örömmel felvesszük a kapcsolatot veled!

Page Reader Press Enter to Read Page Content Out Loud Press Enter to Pause or Restart Reading Page Content Out Loud Press Enter to Stop Reading Page Content Out Loud Screen Reader Support