EGÉSZSÉGPERCEK: Fókuszban a Depresszió

A Mórahalmi Egészségfejlesztési Iroda (EFI) Rovata

A depresszió a hangulatzavarok körébe tartozó gyógyítható, pszichét érintő mentális betegség, amelynek során a lelki egészség szenved zavart. A depresszió befolyásolja az egész személyiséget, így a gondolatai- és érzelmi világot, illetve negatív hatással bír a test megszokott működésére is.

Mik a depresszió tünetei?

A depresszió fennállása esetén több héten keresztül az alábbi tünetek közül több is megjelenik általában:

• érzelmi tünetek (ezek között leginkább az örömkészség elvesztése, szomorúság),
• motivációs tünetek (passzivitás, kitartás és kezdeményezőkészség hiánya feladatok, kitűzött célok esetében),
• gondolkodásbeli, kognitív tünetek (negatív énkép, reménytelenség, zavarodottság, koncentrációs és emlékezeti zavarok), valamint
• élettani vagy vegetatív tünetek (alvászavar, étkezési szokások megváltozása, fáradtság, szexuális vágy csökkenése, gyakori fejfájás, emésztési zavarok).

Milyen jeleket vehetünk leginkább észre?

A fentiek közül a magatartási tünetek azok, amelyek a környezet számára a leginkább figyelmeztető jelzések lehetnek:

• örömképesség és humorérzék elvesztése, tartós lehangoltság,
• munkaképtelenség, visszahúzódás, döntésképtelenség, aktivitáscsökkenés,
• öngyilkossági fantáziák, arra utaló kijelentések,
• megjelenésbeli változások: kifejezéstelen arcmimika, lelassult beszéd és mozgás, tónustalan testtartás.

A szomorúság azonos a depresszióval?

A depresszió nem egyenlő a szomorúsággal. A fentiekből is kitűnik, hogy a depresszió a hangulatzavarok körébe tartozó betegség, amely általában szakember bevonását teszi szükségessé, amíg az ettől megkülönböztetendő szomorúság vagy lehangoltság egy olyan érzelmi állapot, amelyet az életünk során többször is megtapasztalunk különböző kiváltó események, például veszteségélményekre vagy egy stresszel teli helyzetre, időszakra adott normális reakcióként. A depresszió során a felsorolt tünetek közül több is jelen kell legyen több héten át annak megállapításához. A szomorúság érzése pedig csak egy eleme, tünete lehet a depressziónak, illetve normális esetben a rosszkedv viszonylag rövid időn belül el is múlik.

Mi vezethet depresszióhoz?

A depresszió kialakulásához általában egyszerre több tényező egyidejű megjelenése vezet, így szerepet játszik benne:

• genetikai meghatározottság (fokozottabban veszélyeztetettek azok, akiknek a szülei depresszióban vagy szorongásos zavarban szenvedtek, alkoholizmussal küzdöttek),
• empátiaszegény, elutasító, érzelmileg hideg gyermekkori családi környezet és nevelés,
• kora gyermekkori negatív élmények, traumák,
• stresszt okozó életesemények,
• információfeldolgozást befolyásoló gondolkodási zavarok.

Milyen gyakori a depresszió?

A depresszió súlyosabb, kezelést igénylő eseteiben a népesség mintegy 10-15%-a lehet érintett legalább egyszer élete során (a pontos adatokra csak következtetni lehet, mert sok esetben sajnos felderítetlen, így ellátatlan marad a betegség, hosszú ideig negatív ráhatással bírva az egyén egészségére, életére).

Mit tehetünk, hova fordulhatunk?

A depresszió gyógyítható betegség! Leghatásosabb gyógymódjának a gyógyszeres- és pszichoterápia együttes alkalmazása tekinthető. Előbbit elsősorban pszichiáter szakorvosok, utóbbit leginkább klinikai szakpszichológusok, pszichoterapeuták végzik. A területileg illetékes intézmény a szegedi Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Pszichiátriai Klinikája, ahova akár beutaló nélkül vagy háziorvosi beutalóval, telefonon előre egyeztetett időpontban lehet fordulni szakszerű segítségért. Háziorvosához is bizalommal fordulhat, ha a depresszióval kapcsolatban szeretne segítséget kérni!

A depresszióról további hasznos információk olvashatók a www.ifightdepression.com/hu oldalon.

A Mórahalmi Egészségfejlesztési Iroda a koronavírus járványra való tekintettel egy új lehetőséget kínál azok számára, akik érdeklődnek a lelki egészségfejlesztés iránt. Ennek keretében irodánk két pszichológusa, Dusnoki-Tajti Franciska és Matolay Máté életvezetési tanácsadással segíti az érdeklődőket, hogy egy-egy problémában tovább lendülhessenek. Online vagy személyes egyéni tanácsadásra a https://forms.gle/VH8v3F47GMWDYv8AA linken vagy +36703718663 telefonszámon lehet jelentkezni.

Ha úgy érezzük, hogy azonnali segítségre van szükségünk, akkor a nap 24 órájában lehetőségünk van támogatást kérni az alábbi lelkisegély telefonszámokon.

• Gyermekeknek és 24 év alatti felnőtteknek tel.: 116-111
• Felnőtteknek tel: 116-123

EFI munkatársai

„Egészségfejlesztés a Homokhátságon” című, EFOP-1.8.19-17-2017-00019 azonosítószámú projekt támogatásában.

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Egészségfejlesztési Irodánk (EFI) szeretné felhívni a figyelmet a depresszió munkavégzést érintő kedvezőtlen hatásaira, továbbá segítséget kíván nyújtani ezen hatások mérséklésében. A téma fontosságát részben az adja, hogy hazánkban évente kb. 700 ezren szenvednek depresszióban, aminek komoly gazdasági következményei vannak. A világjárvány miatt a helyzet súlyosbodik.

Depresszió kedvezőtlen hatásai

A depresszió bizonyítottan nem teljes értékű munkahelyi jelenlétet („presenteeism”), munkateljesítmény csökkenést és munkaidő kiesést okoz. Ez jelentős terhet ró társadalmunkra. Néhány elgondolkodtató adat:

• A WHO becslése alapján az Európai Unióban évente kb. 70 milliárd eurós veszteséget eredményez a depresszió okozta termelékenység csökkenés.
• Egyes statisztikák alapján a depresszióban szenvedő munkavállalók átlagosan 5,6 munkaórát veszíthetnek el hetente és tíz depresszióban szenvedő munkavállalóból a betegség miatt egy kiesik a munkából.
• Magyarországon a tartós munkaképesség-csökkenés harmadik leggyakoribb oka a depresszió a Magyar Pszichiátriai Társaság szerint.
• A COVID-19 járvány okozta testi és lelki megterhelés miatt egyes becslések alapján 15-20%-kal emelkedett a depressziósok száma.
• A depresszióban szenvedők fele nem részesül kezelésben.
• A depresszió kezelésébe befektetett minden egyes összeg négyszeresen térül meg a jobb életkilátásoknak és munkaképességnek köszönhetően.

Mit tehet Ön ezen teher csökkentésére?

A depresszió esetén is érvényes, hogy a megelőzésre kell törekedni. Továbbá a betegség korai felismerése és az időben megkezdett kezelés jelentősen csökkenti a betegség okozta kedvezőtlen egyéni, szociális és munkahelyi hatásokat is.

Megelőzés

A tartós stressz növeli a depresszió kialakulásának az esélyét, ezért a depresszió megelőzésének fontos eszköze a megélt munkahelyi stressz csökkentése. Ez elérhető a stresszt kiváltó munkahelyi tényezők kedvező befolyásolásával (pl. belső szervezeti kommunikáció javítása) és/vagy a munkatársak stresszel kapcsolatos megküzdésének fejlesztésével (pl. Williams életkészségek tréning tartása). A munkahelyi stresszel kapcsolatban egy következő levélben küldünk tájékoztatót. Hasznos információk érhetők el a www.munkahelyistresszinfo.hu oldalon.

Korai felismerés és kezelés

Növelje annak az esélyét, hogy Ön és munkavállalói felismerjék a depresszió jeleit és segítséget tudjanak nyújtani depressziós munkatársuknak. Ezáltal részben megelőzhető, hogy az adott dolgozó kiessen a munkából, vagy annyira elhatalmasodjon betegsége, hogy képtelen legyen munkáját ellátni és elveszítse állását, ami miatt a munkáltatónak pénzt és energiát kell áldozni az új munkaerő toborzásra és a betanításra.

Ismertesse meg munkatársait a depresszió tüneteivel, kezelési lehetőségével és munkára gyakorolt hatásaival. Az ismeretbővítés történhet pl. belső levelezési rendszerben kiküldött rövid információs tartalmakkal, figyelemfelhívó plakátok kihelyezésével vagy vezetőknek, kisvezetőknek szervezett rövid workshopokkal. Hiteles információk érhetők el az ifightdepression.com/hu oldalon, továbbá segítségképpen csatolva küldünk egy tájékoztató plakátot és egy tájékoztató füzetet.

Kérdőív segítségével lehetőség nyílik a még fel nem ismert depressziós esetek kiszűrésére. Ehhez szakmai segítséget érdemes bevonni (pl. foglalkozás-egészségügy, egészségfejlesztési iroda, pszichológus).

Támogassa munkatársait, hogy szakszerű segítséget kaphassanak pl. a kezelés időszakára rugalmasabb munkaidő kialakításával vagy munkahelyi pszichológus alkalmazásával.

Segítség a Mórahalmi Egészségfejlesztési Irodától (EFI)

Pszichológusból, gyógytornászból, dietetikusból, orvosból, diplomás nővérből és szociális munkásból álló szakmai csapatunk azon dolgozik, hogy tudást adjon át, készségeket alakítson ki és programlehetőségeket biztosítson, amikkel a járásban élők megőrizhetik és fejleszthetik egészségüket. Az utóbbi két évben több mint 1000 alkalommal tartottunk egészségfejlesztő programot óvodai, iskolai és közösségi színtereken. Programjainkon összesen közel 14000 fő vett már részt. A munkahelyeknek is szeretnénk szakmai segítséget nyújtani az egészségfejlesztés területén. A jelenlegi témához kapcsolódóan például rövid kérdőíves depressziószűréssel, információs anyagok megosztásával, workshopok tartásával, pszichológiai tanácsadással tudjuk segíteni az Önök munkáját. Ezen segítségünket térítésmentesen biztosítjuk mivel EFI irodánk működését a Magyar Állam és az Európai Unió az „Egészségfejlesztés a Homokhátságon” című EFOP-1.8.19-17-2017-00019 azonosító számú projektben támogatja!

Depresszió_plakát

Nyíltan_a_depresszióról kiadvány

A Mórahalmi Egészségfejlesztési Iroda (EFI) Rovata

A szénhidrátok szénből és vízből (hidrogénből, oxigénből) álló vegyületek, szervezetünk nélkülözhetetlen tápanyagai. A szénhidrátok gyorsan felhasználható energiaforrások (pl. az agy vagy a vörösvértest elsősorban csak szőlőcukrot használ energiatermeléshez). Mindennapi energiaszükségletünk 45-55%-át kellene szénhidrátokból fedezni, azonban egészségünk szempontjából nem mindegy, hogy milyen típusú szénhidrátból tesszük meg ezt.

A szénhidrátok fajtái

A szénhidrátok építőkövekből, egységekből állnak. Az építőkövek száma alapján egyszerű és összetett szénhidrátokat különböztethetünk meg.

Az egyszerű szénhidrátok egy vagy kettő építőkőből állnak, és általában ezeket az egyszerű szénhidrátokat nevezzük a mindennapok során cukroknak. Ebbe a csoportba tartoznak az egy építőkőből álló monoszacharidok: a szőlőcukor (glükóz), a gyümölcscukor (fruktóz) és a tejcukor egyik összetevője, a galaktóz. A legfontosabb kettős cukor (diszacharid) az asztalunkon található kristálycukor, más néven répa- vagy nádcukor (szacharóz), ami a glükóz és a fruktóz összekapcsolódásából jön létre. Két glükózmolekula egyesüléséből a malátacukor (maltóz), a glükóz és a galaktóz összekapcsolódásából pedig a tejcukor (laktóz) alakul ki. A komplex, úgynevezett összetett szénhidrátok (poliszacharidok) sok építőkőből állnak. Ide tartozik a keményítő, a glikogén és a nem emészthető összetett szénhidrátok (pl. cellulóz). A fentiekből a cikk szerzői szeretnék kiemelni, hogy a cukor szó fogalmilag nem azonos a szénhidrát kifejezéssel. A cukrok a szénhidrátok egyik csoportját alkotják csupán.

Egyszerű vagy összetett szénhidrátot fogyasszunk?

Az összetett szénhidrátok előnyben részesítendők az egyszerű szénhidrátokhoz képest. Ennek ellenére jelenkorunk táplálkozására sajnos jellemző, hogy a szükségesnél kevesebb összetett szénhidrátot és több egyszerű szénhidrátot, azaz cukrot fogyasztunk.

Milyen formában fogyasszuk a szénhidrátokat?

A teljes értékű gabonákból készült élelmiszerek a szervezet számára egészségesebb szénhidrátforrások, mert nem csak a magbelsőt, hanem a maghéjat (korpát) és a magcsírát is tartalmazzák. Teljes kiőrlésű, korpát is tartalmazó lisztből készült növényi magvakkal kiegészített élelmiszereket, valamint a hántolatlan gabonaféléket (pl. barna rizst) tekintjük teljes értékű gabonának. Minél több étkezésre jusson teljes értékű gabonatermék és törekedjünk a változatosságra. Használjunk teljes értékű gabonafélét az ételek elkészítéséhez (pl. panírozás, sűrítés, süteménykészítés), újítsuk meg hagyományos ételeinket (pl. töltött káposztába fehér rizs helyett árpa, rakott ételekbe barna rizs, tarhonya helyett köles).

Miért egészségesebb a teljes kiőrlésű gabona?

Azért, mert a magbélen felül a maghéj és csíra is belekerül a teljes kiőrlésű élelmiszerekbe. Ezen magrészek rostokban, ásványi anyagokban, valamint vitaminokban gazdagok, így számos jótékony hatásuk van. Ezek közül az egyik legfontosabb az, hogy a magas rosttartalom miatt segítik az emésztést és megakadályozzák a hirtelen vércukorszint emelkedést, javítják a glikémiás indexet.

Kövesse rovatunkat a következő alkalommal is, amiben a glikémiás indexről olvashat!

EFI munkatársai