– A mezőgazdaság korszakváltás előtt áll, tavaly 33%-kal növekedtek a beruházások, megérkezett a digitalizálás korszaka, ami sok új és izgalmas lehetőséget nyit meg az ágazat előtt – mondja B. Nagy László, a Csongrád megyei 2. számú egyéni választókörzet képviselője és képviselőjelöltje. A Homokhátság, mindig speciális helyzetben volt, a térségben rossz minőségű a termőföld, a homok mindössze 3-6 aranykoronás. A jövő nagyban függ attól, hogy az itt élők milyen fejlesztéseket tudnak végigvinni. A terület legnagyobb problémája a kevés víz, mely nélkül a termelés esélytelen, a csapadékeloszlás a Homokhátságban hektikus. – A jelenlegi termelési struktúra lassan meghaladott lesz, a jövő a modern számítógépes technológiák bevezetése a mezőgazdaságban – mondja a politikus.Bordány tipikus homokhátsági település, annak minden szépségével, Szegedhez közel van, így a helyi munkaerő nagy része ingázik. Fontos, hogy a település képes legyen arra, hogy fejlesztésekkel, munkahely-teremtéssel helyben tartsa lakosait. – Régen nagy hagyománya volt a paradicsomtermesztésnek, a bordányi feldolgozóüzem is dolgozott, sok szerződést tudott tető alá hozni, ám a rendszerváltás ezt a fajta élelmiszer-feldolgozást derékba törte – mondja B. Nagy László. A település egyik legnagyobb gondja, hogy öregszik a lakossága, a fiatalok elhagyják, tanulnak, vagy máshol érvényesülnek könnyebb munkával. Az egy életre szóló gazdálkodási formát egyre kevesebben vállalják be, és nem csak a fizikai munka miatt, hanem mert egyre kevésbé éri meg. – Száz forint árbevételből 30-40 éve megmaradt 50-60 forint, mára ez már kevesebb, mint 10 – hangsúlyozza az agrár- és bankszakember, hozzátéve, az alacsony jövedelmezőség eltántorítja a fiatalokat. Bordány ezzel együtt előre tekint és a jövőbe fektet – az elnyert több mint 380 millió forintos pályázati pénzből jelentős összeget az Apraja-Falva Óvoda és Bölcsőde fejlesztésére fordítanak. A zöld vonal jegyében a polgármesteri hivatal, valamint az Ádám Jenő Iskola energetikai korszerűsítése valósul meg, ez 150 millió forint körüli összeget jelent. Jut figyelem és pénz a turizmusra, vagyis az Ős-Bordány régészeti park és szarmata falu rekonstrukciójára is. Tavaly kisebb kúthisztéria tört ki, amikor települési jegyzők megkapták egy 1995-ös törvénynek a friss uniós szabályozással kapcsolatos végrehajtási utasítását, a kútengedélyezésekről és az összeírásról. – A már meglévő és 80 méternél nem mélyebb kutakkal nem lesz semmi probléma, 16 képviselőtársammal együtt benyújtottuk azt a törvénymódosítási javaslatot, amelyet tavasszal tárgyalhat az országgyűlés – mondja B. Nagy László.
