Mivel a 2020-as év végén, 2021. elején semerre sem utazhatunk a járvány miatt, egy kis világkörüli útra invitáljuk Önöket. Szilveszterezzünk, köszöntsük az új esztendőt egy akár teljesen más kultúrában, a megszokottaktól eltérő szokás szerint. Ilyenkor az új év küszöbén még azok is babonássá válnak, akik az év többi háromszázhatvannégy napján érdektelenül tekintenek az úton átszaladó fekete macskákra.
Az Újév ünneplése leginkább a keresztény kultúrákban szokás, más vallások esetén a Hold állása alapján ünneplik az új év érkezését. Eltérő napokon ünneplik az új évet többek között Vietnámban, Kínában, Thaiföldön, Szaúd-Arábiában és Egyiptomban is.
Válasszon ki egy országot, ahová szívesen utazna, és nézze meg hogyan ünneplik 2021 érkezését a világ különböző pontjain. Ha van kedve, szerezze be az esetleges hozzávalókat, és készüljön az ünnepre.
Az Egyesült Államokban csakúgy, mint más angolszász országokban, családi és baráti látogatásokkal kezdődik az új év, a vendégségben természetesen záporoznak a jókívánságok, a vendégek pedig degeszre eszik és isszák magukat. Az amerikaiak általában babból készült fogásokkal köszöntik a boldog új esztendőt, hiszen a “kerek” ételek a tradíció szerint gazdaggá és boldoggá tesznek, az állandóságot és a folytonosságot szimbolizálják. Angliában nagy hagyománya van a fagyöngynek. A szilveszteri szokások szerint ha a szerelmesek éjfélkor fagyöngy alatt csókolóznak, akkor egész évben elválaszthatatlanok lesznek. A szokás Írországban is elterjedt. Éjfélkor az óra első ütésére a házigazdának ki kell nyitnia a hátsó ajtót, hogy kiengedje az óévet, majd a 12. ütésre pedig beengedni az újat. Latin-Amerikában valamiért komoly jelentőséget tulajdonítanak a női fehérneműknek, ami persze érthető. Argentínában például vadonatúj rózsaszín fehérneműt kell viselni, mert ez állítólag vonzza a szerelmet. Ha ez megvan, akkor már semmi más dolgunk nincs, mint pontban éjfélkor a jobb lábunkkal kell egyet előre lépni, hogy ezzel kezdjük meg az évet, ami ezek után nyilvánvalóan csak szerencsés és sikeres lehet. Ausztráliában zajkeltéssel várják az újévet és ők ezen egyáltalán nem a hangos zenét értik. Év közben próbálnak minél hangosabb tárgyakat összeszedni, amikkel majd szilveszterkor kimennek az utcára. A kedvenceik a különböző fazekak, lábasok és serpenyők. Ezekkel zajongnak órákon át miközben végig vonulnak az utcákon. Ausztriában az újév a keringőktől hangos, a bécsi városháza előtti téren bállal köszöntik az új esztendőt. Az alpesi hegyek között újévi énekesek járnak házról házra a lakókat és az új évet köszönteni. Egy régi szokás szerint az esztendő első napján kitakarították és kifüstölték a házakat és az istállókat, hogy elzavarják az ott rejtőző gonosz démonokat. A legtöbb faluban ezt a szertartást rémisztő boszorkánynak, krampusz asszonynak öltözött takarítónők végezték. Tirolban igazán különleges szokás terjedt el: a férfiak éjfélkor meztelenül kimennek a kertbe és megráznak egy almafát, hogy a jövő évre elegendő férfiasságot biztosítsanak maguknak.
Belgiumban olyannyira tisztelik az állataikat, hogy még a teheneiket is külön újévi jókívánságokban részesítik. Bolíviában érméket sütnek az édességekbe, amik szerencsét hoznak az új évben azoknak, akik megtalálják őket. Brazíliában a fehér színben hisznek, mert szerintük az elijeszti a rossz szellemeket. Emellett aki teheti, annak célszerű lemenni az óceán partjára és hét hullámot átugrani (a hét minden napjára egyet), mert ez szerencsét hoz. Emellett ajándékot is adnak a víz istennőjének, ezért virágokat szórnak az óceánba. Úgy hiszik, hogy ha a víz visszalöki őket a partra, akkor az istennő nem fogadta el. Bulgáriában az éjféli óraütést követő 2-3 percre leoltják a villanyt, szabad teret adva az újévi csókoknak. Ezt követően a háziasszony felvágja a meglepetéseket tartogató tortát. Az, aki pénzérmét talál a tortaszeletében, egész évben bőségre és gazdagságra számíthat.
Chilében azért kell a nőknek sárga fehérneműt húzni ezen az éjszakán, mert akkor termékenyek lesznek. Nem elég, hogy sárga legyen, nem szabad halvány sárgának lennie, mert az árulást jelent. Legjobb szín az aranysárga. Itt is azt tartják, ha éjfél után egy bőrönddel elszaladsz a sarokig és vissza, akkor nagy utazás vár rád az új évben. Egy chilei kisvárosban, Talcában, a helyiek úgy ünneplik az újév hajnalát, hogy a temetőben alszanak, szeretteiktől körbe véve. Ez a hagyomány újkeletű, csak 1995-ig nyúlik vissza, mindamellett egyre nő a népszerűsége, évente 5000 ember vesz részt a ceremónián. Csehországban is fogyasztanak lencsét szilveszterkor, akárcsak mi, hogy mindig tele legyen a pénztárcájuk. Almából jósolnak, a magházból próbálják megmondani a jövőt. A csillagforma szerencsét hoz, a kereszt szerencsétlenséget.
Dánia is tartogat egy érdekes szokást. A dánok év végén összegyűjtik azokat a tálakat és tányérokat, amiket már nem használnak, és a barátaik és családjuk körében összetörik őket: azzal hozzák meg egymás szerencséjét, hogy a másik lakásának ajtaján poharakat és tányérokat törnek össze. A tányértörés a barátszerzésről is szól. Azt tartják, hogy aki a legtöbb tányért töri el, annak lesz a legtöbb barátja az új évben. Éjfélkor a dánok felállnak egy székre, ahonnan szó szerint átugranak az új évbe. A székekről történő leugrálással a régi dolgok elhagyását és a jószerencse beinvitálását remélik az újévben. Dél-Afrikában is elterjedt szokás az „ünnepi lomtalanítás”. Itt azonban olyan komolyan veszik az újévi hagyományokat, hogy gyakran nagyobb bútoroktól, vagy elektronikai cikkektől is megszabadulnak az ablakokon keresztül, például egy hűtőszekrénytől. Közben persze egyfolytában kiabálnak, hogy a járókelők azért vigyázzanak az utcán. A veszélyes újévi hagyomány ellen a rendőrség is küzd, ugyanis nem ritkák a sérülések sem.
A dél-amerikai ország Ecuador újévi ünnepének tetőpontja, amikor éjfélkor elégetnek egy papírral kitömött madárijesztőt. A máglyára néhány fotó is kerül az elmúlt évből. Úgy tartják, hogy így hoznak szerencsét a következő évre. A férfiak nőnek öltöznek, a bábu özvegyének szerepét játszva el, miközben pénzt „koldulnak” az utcán, hogy azzal mentsék meg az égetéstől a „férjüket”. Az ecuadoriak is odafigyelnek, hogy milyen fehérneműt viselnek szilveszterkor. Akik szerelmet szeretnének találni, azok vöröset, akik pedig gazdagságra szeretnének lelni sárga fehérneműt viselnek. El Salvadorban az a szokás, hogy éjfélkor egy tojást törnek egy üvegtálba, majd éjszakára kint hagyják az ablakpárkányon. Reggelre a tojás kissé már összeáll, és amilyen alakot ki tudunk venni belőle, azt hozza majd az új évben a jószerencsét. Észtországban a 7-es, 9-es és a 12-es számok számítanak kifejezetten szerencsésnek. Olyan hiedelem járja náluk, hogy az új év első napján 7-szer, 9-szer, vagy 12-szer kell enni, mivel a balti országban úgy hiszik, hogy ha sokat esznek akkor egyáltalán nem fognak éhezni az évben. Régen ehhez legalább 12 főfogást kellett megenniük, ami idővel azért csökkent, így most már beérik héttel. Az az ember, aki képes hét étkezést végig enni az újév napján, hét ember erejével rendelkezik majd az új évben.
A Fülöp-szigeteken szilveszter este a házban az összes villanyt felkapcsolják, hogy így ijesszék el a gonosz szellemeket. Kinyitják az összes ajtót, ablakot, szekrényt, hogy aztán éjfélkor őrült módjára körbe rohanva mindet be is zárják. Az újévi asztalra csupa kerek étel kerül, amivel a bőséget és a gazdagságot szimbolizálják. Az újévi készülődés része, hogy 12 kerek formájú gyümölccsel várják az újévet, amik az év 12 hónapját szimbolizálják. Más szilveszteri hagyományaik is a kerek szimbólumokat és tárgyakat érintenek: a filippínók ilyenkor pöttyös ruhát viselnek, mert a kerekség a jólétet jelenti. A zsebeik kerek pénzérmékkel vannak teli, melynek csörömpölése odavonzza a vagyont. Franciaországban az új évet egy tányérnyi édes finomsággal kezdik, az asztalra náluk palacsinta kerül.
Újév kezdetekor Görögországban felhúzzák az órákat, hogy szerencsét hozzanak a házba. Újév napján vasilopitát sütnek, aminek belsejébe pénzérmét rejtenek. Aki megtalálja tányérján a pénzt, egész évben szerencsés lesz. Január 1. náluk Szent Vazul ünnepe is, amikor a gyerekek tűz mellett hagyják a cipőjüket annak reményében, hogy Vazul ajándékokkal tömi meg. Guatemalában pontban éjfélkor 12 pénzérmét kell az utcára menve a hátunk mögé hajítani, természetesen úgy, hogy az utcának háttal állunk.
Hollandiában az ott élők legismertebb újévi babonája, hogy rengeteg kör alakú süteményt sütnek, ezzel jelezve, hogy a következő esztendőre sok pénzt várnak. Hagyományosan az oliebollen nevű speciális cukros fánkot eszik, ami teljesen egyértelműen meghozza majd a szerencsét és pénzt az új évben.
A magyar szilveszteri-újévi hagyományokhoz hasonlóan Indiában sem szabad újév napján semmit sem kidobni, vagy kivinni a házból. Még a szemetet is tilos kivinni. Észak-Indiában újév napját tavaszi színű virágokat viselnek: a nők sárga, míg a férfiak rózsaszín, piros, lila és fehér kombinációkat. Dél-Indiában a tamilok a téli napfordulón tartott évkezdetükön elzarándokolnak a szent helyekre, ahol rizst főznek, a tehenek szarvát színesre festik, majd virág és gyümölcskoszorúkat aggatnak rájuk. A feldíszített szent állatokkal körmenetelen vonulnak végig. Írországban szilveszterkor jósolják meg az ország politikai jövőjét. Amennyiben új év előtt nyugati szél fúj, akkor gazdagság és jóllét vár az országra, amennyiben keleti szél, akkor a brit befolyás fog erősödni a következő esztendőben.
Japánban újévkor gereblye segítségével húzzák be a szerencsét a házba és a hagyományok szerint pontosan 108-at kongatnak a harangokkal. A japánok ugyanis úgy tartják, hogy 6 bűn van, és minden egyes bűnnek 18 árnyalata. Fő bűnnek számít a mohóság, a butaság, a harag, a könnyelműség, a határozatlanság és az irigység. A japánok szerint a bejárat felé szalmaköteget kell feszíteni, hogy távol tartsuk a rossz szellemeket, és újévkor egy jót kell nevetni, hogy jól induljanak a dolgok.
Kínában az emberek az újév előtti napon a rossz és ártalmas szellemek kiűzésének érdekében alaposan kisepernek, ám a szerencse benntartása érdekében a szoba közepén gyűjtik a szemetet, amit aztán a hátsó ajtón visznek ki. Újévkor szigorúan tilos takarítani a babonák szerint, hisz ezzel a szerencsét is elkergetnék a háztól. Újév napján mindenki új ruhát vesz fel, ami lehetőleg piros színű, hisz ezzel a bőséget, a szerencsét, a gazdagságot vonzzák be. Legelterjedtebb szokásuk, hogy nagyon hosszú, akár több méteres tésztát főznek, ami a hosszú életet szimbolizálja, ha ezt egyben elfogyasztják, szakadás nélkül, akkor sokáig fognak élni. Kolumbia arról híres, hogy a kolumbiaiak szilveszterkor mindenhová magukkal cipelik bőröndjüket annak reményében, hogy ez a különös szokás lehetőséget teremt nekik az új évben az utazásra. Koreában Újév napján gereblyéket, lapátokat és rostákat döntenek a falakhoz, hogy megóvják a házat a gonoszoktól. Az új évet mindig új ruhában köszöntik, a családi összejöveteleken megemlékeznek az eltávozott rokonoktól is. Kubában az Újév a vízről szól. A kubaiak szilveszter napján minden kéznél lévő edényt teletöltenek vízzel, amelyet éjfél után kiöntenek az ablakon. Ezzel kívánnak tiszta, sima lefolyású újévet. Nálunk is elterjedt a szőlőszem evés éjfél után.
Németországban az újévi szokások zöme az evéssel kapcsolatos. Az esztendő első napján jobbára sertésételek kerülnek az asztalra, amelyek gazdagságot és boldogságot hoznak, baromfiból készült fogásokat viszont ők sem fogyasztanak. Kivéve a Rajna vidékét, ahol az újévi libasülttel kívánnak boldog új esztendőt. Az ünnep persze nem lenne az igazi édességek nélkül! A marcipánmalac, a gyümölcskenyér és az újévi kalács, amibe pénzérmét sütöttek, ezek pénzben és egészségben gazdag évet ígérnek.
Olaszországban szilveszter és újév éjjelén a még párjukat kereső nők és férfiak piros fehérneműt vesznek fel, hogy az új esztendőben rájuk találjon a szerelem. Az olaszok újévkor a hagyomány szerint makarónit, spagettit vagy más hosszú tésztából készült ételt esznek, a hosszú és egészséges élet reményében. Az olaszoknál jobb, ha újévkor a fejünk fölé nézünk, ugyanis a hagyományok szerint ekkor megszabadulnak minden régi kacattól. Az ünnepies lomtalanítást az ablakon keresztül végzik – szó szerint. Oroszországban a szilveszter az év első és legfontosabb ünnepe, ezen az estén állítják fel a karácsonyfát és ajándékozzák meg szeretteiket. Szilveszter éjjel érkezik a „Gyed Maroz” és ajándékokat tesz a fa alá. Az oroszoknál a kívánságainkat kell egy darab papírra leírni, amiben eddig semmi különös nincs. Az érdekesség ezután következik, ugyanis a papírt elégetik, majd a hamut egy pohár pezsgőbe szórják és még éjfél előtt megisszák.
Peru sokkal harcosabban búcsúzik az óévtől. Egy kis perui faluban az emberek december végén ökölharccal rendezik nézeteltéréseiket, hogy a következő évet tiszta lappal kezdhessék. Puerto Ricóban is az az ünneplés lényege, hogy minél több edényt töltsünk meg vízzel, majd pontban éjfélkor öntsük ki az utcára a bejárati ajtón. Az ország egyes részein egy vízzel teli vödröt hajítanak ki az ablakon, hogy elűzzék a gonosz szellemeket.
Romániában az emberek érméket dobnak a folyóba, hogy a következő évben szerencsések legyenek. A gyerekek újév napján meglátogatják a szomszédokat, és csokorba kötött gyümölcsfaágakat visznek magukkal, ugyanis akit megcsapkodnak vele, arra boldogság, gazdagság, gyermekáldás és egészség vár.
Skóciában újévkor szűk családi és baráti körben ünnepelnek. A házigazdák fekete kenyeret és töltött birkagyomrot szolgálnak fel a vendégeknek, az ünnepi menüt pedig skót whiskyvel öblítik le. Az újévi pezsgő itt nem divat, a viszkin kívül hot pinttel koccintanak, ami egy forró ital erős sörből, whiskyből és tojásból főzve. A skótok egy régi szokása szerint éjfélt követően az összegyűlt társaság legmagasabb férfitagja a ház ajtajába áll egy darab feketeszénnel, egy üveg itallal és egy mazsolás kenyérrel, hogy becsalogassa a jó szerencsét. A talán leginkább „első érkezőnek” fordítható first-footing nevű hagyomány lényege pedig, hogy közvetlenül éjfélt követően mi legyünk az elsők, akik egy szomszédhoz vagy baráthoz bekopogtatunk. Ilyenkor ajándék is akad, vagy egy pénzérme, vagy kenyér, vagy só, vagy széndarab, esetleg kis whisky, ezek ugyanis pénzügyi sikereket, ételt, jó ízeket, meleget és jókedvet hoznak az újévben. Spanyolországban a szerencsét a szőlő szimbolizálja, amiből tizenkét szemet fogyasztanak el éjfélkor. Minden egyes éjféli harangütésre meg kell enni egy szem szőlőt, tehát, mire az utolsót is elkongatja a harang, el kell fogynia a szőlőnek. Akinek átcsúszik egy szem is a következő esztendőre, gondja lehet a szerencsével az új évben. Újkeletű, de ma már teljesen elterjedt szokás, hogy szilveszterkor valami vörös alsóneműt kell viselni, mert úgy szerencsét és szerelmet hoz az újév. Elég, ha a zoknin van egy piros pötty, már teljesülhet a kritérium. Szlovákiában szokás, hogy az ünnepi asztalterítő alá pénzt tesznek, hogy gazdagok legyenek. Az édesanyák csemetéik homlokára mézzel keresztet rajzolnak, hogy gyermeküknek édes legyen az élete. Svájcban hagyomány szilveszterkor tejszínhabot vagy fagylaltot enni, és szándékosan önteni belőle valamennyit a földre vagy a padlóra, hogy ez biztosítsa a jólétet és a bőséget az új esztendőben. Az igazán jó eredményhez a kíváncsi háziállatokat távol kell tartani, mert a hagyomány szerint az édes krémnek olyan hosszan kell maradnia a földön, amennyi ideig csak lehetséges. Hisznek abban is, hogy pontban 12 órakor 12 korsó sört kell meginni, hogy az új évben szerencsések legyünk. Svédországban az újév kezdete előtt házi készítésű gyertyákat ajándékoznak egymásnak, ugyanis a hagyományok szerint a fény az öröm és a vidámság szimbóluma.
Tudni kell, hogy Thaiföldön háromszor ünneplik az újévet. Először szilveszterkor – ez szinte kizárólag a turistáknak szól –, majd februárban, amikor beköszönt a kínai újév – ilyenkor mindenütt nagy felvonulások vannak, sokan pirosba öltöznek, hogy távol tartsák maguktól a rossz szellemeket-, a harmadik pedig maga a thai újév (Songkhran), amelyet hagyományosan áprilisban három napig ünnepelnek. Az újévi ünnep fő attrakciója, hogy mindenhonnan és mindenkit vízzel locsolnak, hogy tisztán, az előző évi rossz dolgoktól mentesen „lépjenek be” az új évbe. Ezeken a napokon kultusz szertartásokat is végeznek Buddha tiszteletére. Törökországban valahogy minden szilveszter különös, és ez bizony nem a véletlen műve. Ehhez az ünnephez ugyanis egy külföldi szemével nézve igencsak furcsa török szokások kapcsolódnak. A nők többsége tradicionálisan piros alsóneműt visel szilveszter éjjelén. Itt a piros szalag, a csengő, a fenyőfa és az ajándékok is újév jelképei. Ráadásul Törökországban a télapó is szilveszterkor jön! A törökök gránátalmát esznek újévkor, ami a gazdagságot jelképezi. Ezzel várják a szerencsét az eljövendő esztendőre. Viszont ha az alma sérült, esetleg rohadt, akkor valamilyen komolyabb bajra számítanak.
Venezuelában is az alsóneműk szerencsehozó erejében hisznek, igaz, itt is inkább a sárga a menő, csakúgy, mint Chilében. Vietnámban az újév mozgó ünnep, minden évben más időpontra esik. Szerintük kiemelt jelentősége van annak, hogy hogyan kezdődik az év, hitük szerint úgy is folytatódik. Éppen ezért bőségesen sütnek, főznek, hogy maradjon megfelelő mennyiségű ennivaló az Újév első napjaira, ami garantálja az egész évi bőséget. Nagyon fontos, hogy ki a ház első látogatója. Ha az első vendég gazdag, tekintélyes és boldog, akkor a család egész évben szerencsés lesz. Ezért néha kifejezetten meghívnak egy különleges személyt, hogy meghozza a szerencséjüket. Abban is hisznek, hogy eltávozott szeretteik lelke meglátogatja őket az ünnep alkalmával. A halottak fényképeit körbedíszítik virágokkal, füstülőkkel. A hatalmas gyümölcskosár, a pénzérmék, a virágcsokrokkal teli vázák mind a szerencsét és a gazdagságot szimbolizálják.
