Nem mindennapi látvány fogadta június 4-én a Bordányi Faluház és Könyvtárba érkezőket. A bejáratnál kihelyezett térképen a résztvevők sorra jelölték meg, honnan érkeztek. Ahogy telt a délelőtt, egyre több pont jelent meg Magyarország térképén. A Dél-Alföld települései mellett Budapest, Kaposvár, Gyula, Hatvan, Békéscsaba, Kiskunfélegyháza Nagyvázsony és számos más város, község neve is felkerült rá. Sőt, a Vajdaságból is érkeztek érdeklődők.
A Település és Ifjúsága Konferencia szervezői eredetileg egy szakmai találkozót álmodtak meg.
Vajda Árpád felvezetőjében elmondta, hogy a régi nagy múltú konferenciák nyomán szeretnék újraindítani ezt a hagyományt, ezt a rendezvénysorozatot. A nap végére azonban világossá vált, hogy ennél több történt. Fiatalok, ifjúsági vezetők, pedagógusok, civil szervezetek képviselői, kutatók, közösségfejlesztők, önkormányzati szakemberek és döntéshozók találkoztak egy olyan ügy mentén, amely ma szinte minden települést foglalkoztat, hogyan lehet olyan közösségeket építeni, ahol a fiataloknak helyük, szerepük és jövőjük van.
A konferencia mottója, a „Maradni. Kapcsolódni. Építeni.” végigkísérte az egész napot. Nemcsak a kivetítőn jelent meg újra és újra, hanem a beszélgetésekben is.
Bordányban nem új dolog a fiatalok bevonása
A rendezvény helyszíne talán nem véletlenül Bordány volt. A településen immár több mint negyedszázados hagyománya van a fiatalok helyi részvételének. A Bordányi Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat (GYIFÖ) 2000 óta működik, és azóta már a hetedik testület képviseli a település 12–25 év közötti fiataljait.
A konferencia szervezésében most is aktív szerepet vállaltak, hosszú évek óta bizonyítják, hogy a fiatalok nemcsak résztvevői, hanem alakítói is lehetnek a helyi közösségi életnek.

Sokaknak csak a konferencia közben vált világossá, hogy a házigazda szerepét is két korábbi ifjúsági önkormányzatos fiatal vállalta magára. Míg Kiss-Patik Péter jelenlegi alpolgármester korábban Bordányban volt ifjúsági polgármester (2000-2008 között), addig Boldog Anna Fanni faluházvezető Zákányszék ifjúsági polgármestere volt (2012-2016 között).
A rendezvényt Vas Nimród, Bordány ifjúsági polgármestere nyitotta meg, majd Oláh-Paulon László, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács osztályvezetője köszöntötte a résztvevőket, hiszen maga a konferencia a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács támogatásával, Ásotthalom, Bordány és Ruzsa önkormányzatainak együttműködésében valósult meg.
Minden bizonnyal a konferencia egyik jelzésértékű pillanata volt, hogy a résztvevőket nem valamelyik település polgármestere, hanem Vas Nimród a nagyközség ifjúsági polgármestere köszöntötte a szervező települések nevében is. A gesztus túlmutatott a protokollon, hiszen azt üzente, hogy a fiatalok nem csupán a konferencia témáját jelentik, hanem annak aktív alakítói és házigazdái is.
Elmondhatjuk, hogy a települési ifjúsági részvételről szóló rendezvény méltó nyitánya volt ez. Miközben sok helyen még mindig a fiatalok bevonásának lehetőségeiről folyik a vita, Bordányban egy fiatal közösségi vezető állt a színpadon, és a szervezők nevében köszöntötte az ország különböző pontjairól érkező vendégeket. Talán ennél hitelesebben nem is lehetett volna megfogalmazni a konferencia egyik legfontosabb üzenetét, azt hogy a fiatalokról nem elég beszélni, a fiatalokkal együtt kell gondolkodni, dolgozni.
Többet beszélünk a fiatalokról, mint a fiatalokkal?
A délelőtt első szakmai előadását Beke Márton, a Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzati Társaság operatív vezetője tartotta. Előadásában a közösségépítés, a részvétel és a települési ifjúsági munka kérdéseit járta körül.

A hallgatóság rögtön véleményt is formálhatott egy provokatív állításról: „A települések többsége többet beszél a fiatalokról, mint a fiatalokkal.”
A feltartott szavazókártyákból jól látszott, hogy a kérdés sokakat elgondolkodtatott. És igazából a zöld, azaz egyetértek vélemény szerzett túlnyomó többséget. A konferencia során a szervezők többször is arra kérték a résztvevőket, hogy egy-egy állítás kapcsán foglaljanak állást. Így az előadók és a hallgatóság között nem maradt meg a hagyományos színpad–nézőtér távolság. A feltartott kártyák, a rögtönzött viták és a különböző vélemények azt üzenték, hogy a fiatalok helyzetéről szóló kérdésekben nem egyetlen igazság létezik, de a közös gondolkodás nélkül biztosan nem születnek jó válaszok.
Mit mutatnak az ifjúság kutatások, milyenek is a fiatalok?
A nap egyik legnagyobb érdeklődéssel kísért programja a Magyar Fiatalok 2024 kutatás eredményeit bemutató beszélgetés volt.
Fazekas Anna ifjúságkutató vezetésével nem elsősorban a statisztikai adatok kerültek terítékre, hanem azok a tapasztalatok is, amelyek mögöttük húzódnak. A panelbeszélgetés résztvevői között ott volt Kommenda Virág, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának ifjúsági delegáltja, a Tudatos Ifjúságért Alapítvány munkatársa, Sándor Áron, a Szegedi Diákfórum képviselője, valamint Vas Nimród bordányi ifjúsági polgármester is.

A kutatás eredményeit bemutató beszélgetés során nemcsak a fiatalok helyzetéről, hanem magáról a kutatásról is szó esett. Fazekas Anna ifjúságkutató előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a kutatás megjelenését számos szakmai vita kísérte. Több kutató kifogásolta a jelentés késedelmes publikálását, az adatok korlátozott hozzáférhetőségét, valamint azt, hogy több esetben hiányoznak azok az információk, amelyek a kutatási eredmények pontos értelmezéséhez szükségesek.
A kritikák szerint különösen problémás, hogy a jelentés több fontos társadalmi jelenséget, így például a lakhatási válságot, a fiatalok anyagi bizonytalanságát, a társadalmi mobilitás nehézségeit vagy a külföldre távozó fiatalok helyzetét csak részben vagy egyáltalán nem tárgyalja. A szakmai viták arra is rámutattak, hogy bizonyos következtetések mögött nem minden esetben láthatók a részletes adatok, ezért több mint kétszázötven ifjúsági szakember és kutató kérte a teljes adatbázis nyilvánosságra hozatalát.
A konferencián elhangzott vélemények szerint mindez azért különösen fontos kérdés, mert a magyar fiatalok helyzete az elmúlt években jelentősen változott. A bizonytalanság, a jövőtervezés nehézségei, a lakhatás, az önálló életkezdés és az anyagi biztonság kérdései egyre hangsúlyosabban jelennek meg a fiatalok mindennapjaiban. Éppen ezért a résztvevők közül többen úgy vélték, hogy a fiatalok helyzetének pontos megértéséhez és a megalapozott ifjúságpolitikai döntésekhez minél előbb szükség lenne egy átlátható, széles szakmai konszenzus által elfogadott, részletes és nyilvánosan hozzáférhető új ifjúságkutatásra.
A beszélgetés egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a fiatalok nem egyszerűen kutatási alanyok vagy statisztikai adatok, hanem saját életük szakértői. A jövőjükről szóló döntések csak akkor lehetnek megalapozottak, ha a kutatási eredmények mellett a fiatalok személyes tapasztalatai és véleményei is megjelennek a közéleti és szakmai párbeszédben. A beszélgetésből egyértelműen kirajzolódott, hogy a fiatalok nem közömbösek a közügyek iránt. Ugyanakkor sokszor hiányolják azokat a fórumokat és lehetőségeket, ahol valóban számít a véleményük.
Lehet-e vidéken jövőt építeni?
A kávészünet után a részvétel témája került a középpontba. Dr. Korom Annamária, a Szegedi Tudományegyetem főiskolai docense moderálásával Fodor Márk egyetemista és Martók Alíz ifjúságsegítő arról beszélgettek, mitől válik egy település olyan hellyé, ahol a fiatalok nemcsak laknak, hanem jövőt is látnak maguk előtt.

A panel során többször előkerült a közösségi terek, az úgynevezett „harmadik terek” szerepe. Olyan helyeké, amelyek nem iskola, nem munkahely és nem otthon, mégis fontos találkozási pontot jelentenek a fiatalok életében. Sok településen nincs ilyen pont. Ahol van ott vagy az önkormányzat, vagy egy civil szervezet működteti.
Elindult a VidékVibe Program
Az ebédszünet előtt Mikula Lajos, az AGRYA elnöke egy olyan kezdeményezésre hívta fel a figyelmet, amely szintén a fiatalok aktivitására és kreativitására épít. A VidékVibe videópályázat arra biztatja a kistelepüléseken élő fiatalokat és fiatal gazdákat, hogy saját szemszögükből mutassák meg, milyen ma vidéken élni. A legfeljebb egyperces videókból nemcsak pályaművek, hanem helyi történetek, közösségi élmények és személyes nézőpontok rajzolódhatnak ki. A kezdeményezés üzenete egyszerű, a vidéki életet a leghitelesebben azok tudják bemutatni, akik nap mint nap megélik azt.
Nemzeti összetartozás, országgyűlési képviselő és fiatalok
A konferencia különleges jelentőséget kapott amiatt is, hogy június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján rendezték meg.
A délutáni program során a résztvevőket köszöntötte Gajda Attila országgyűlési képviselő is, aki Törökkanizsán született, Zentán nőtt fel. Korábban tanárként, edzőként, intézményvezetőként és trénerként is dolgozott. Több évtizedes tapasztalatot szerzett a fiatalokkal végzett munkában, az oktatás és a tehetséggondozás területén. Részt vett a TISZA oktatási programjának kidolgozásában is. Négygyermekes édesapa, és korábbi nyilatkozataiban többször beszélt arról, hogy fontos számára, hogy a fiataloknak legyen jövőképe Magyarországon és ne kényszerüljenek elhagyni szülőföldjüket.

Beszédében megemlékezett a trianoni békediktátum évfordulójáról, és külön örömét fejezte ki amiatt, hogy a Vajdaságból is érkeztek résztvevők Bordányba. A képviselő a jelenlévő fiatalokhoz szólva arra biztatta őket, hogy mondják el véleményüket, akkor is, ha az kritikus. Mint fogalmazott, a döntéshozók csak akkor tudnak javítani a rendszereken, ha meghallják azokat, akiket a döntések érintenek. A fiatalok őszinte visszajelzései nem problémát, hanem lehetőséget jelentenek, többek között az ifjúságügy fejlesztésében is. Az országgyúlési képviselő gondolatai jól illeszkedtek a konferencia egészének üzenetéhez, amely a részvételről, a párbeszédről és az együtt gondolkodásról szólt.
Európai tapasztalatok, helyi válaszok
A délután folyamán Gulyás Barnabás a GYIÖT vezető szakértője indított vitát arról, hogy milyen európai jó gyakorlatok segíthetik a hazai ifjúsági munkát. Megfogadta az országgyűlési képviselő szavait és többször is kihangsúlyozta a közösségi terek hiányát és az ifjúságsegítői munka szükségességét. Felhívta a figyelmet arra, hogy a fiatalok támogatása nem pusztán oktatási, szociális vagy kulturális feladat, hanem önálló szakmai területet jelent. Megkülönböztette az ifjúságügyet – amely a fiatalokat érintő szakpolitikák és intézmények rendszere – az ifjúsági munkától, amely a fiatalokkal végzett közvetlen, partnerségre épülő szakmai tevékenységet jelenti.
Előadásában hangsúlyozta, hogy a fiatalkor önmagában is különleges életszakasz: a fiatalok egyszerre keresik önmagukat, próbálnak megfelelni a társadalmi elvárásoknak, miközben sok esetben kevés olyan kapcsolat és közösség áll rendelkezésükre, ahol biztonságosan kipróbálhatják magukat. Az ifjúsági munka éppen ezért nem programokat kínál elsősorban, hanem kapcsolatokat, közösségeket, részvételi lehetőségeket és olyan tereket, ahol a fiatalok nem vendégek, hanem alkotótársak lehetnek.
A települések felelősségéről szólva kiemelte, hogy nagyon nem közömbös az, hogy a fiatalok biztonságban érzik-e magukat, meghallgatják-e őket, vannak-e közösségi tereik, és érzik-e, hogy számítanak rájuk a helyi közösségben. Az ifjúsági munka sikerének egyik feltétele, hogy helyben, települési szinten is elérhető legyen.
Az előadás az európai folyamatokra is kitért. A 2025-ös Európai Ifjúsági Munka Kongresszus ajánlásai szerint a következő évek legfontosabb feladatai közé tartozik az ifjúsági munka stabil finanszírozása, az ifjúsági közösségi terek fenntartása, valamint a fiatalok és a civil szervezetek bevonása a döntéshozatalba. Gulyás Barnabás rámutatott arra is, hogy Magyarországon az ifjúsági munka intézményesítése és társadalmi elismertsége még mindig számos kihívással küzd.

A szakember szerint az egyik legsúlyosabb probléma jelenleg a megbízható ifjúsági adatok hiánya, az ifjúsági munka alacsony szakmai láthatósága, valamint az, hogy a szolgáltatások sok esetben csak a kedvezőbb helyzetben lévő fiatalokat érik el. Az előadás végső üzenete az volt, hogy a fiatalok támogatása nem pusztán jó szándék kérdése. Szerinte tudatos, szakmailag megalapozott, hosszú távú ifjúsági munkára van szükség ahhoz, hogy a települések valóban számíthassanak a következő generációra.
A résztvevők az előadás nyomán olyan kérdéseket is körüljárhattak, mint az Erasmus+ programok helyi hasznosulása, a nem-formális tanulás szerepe, a fiatalok részvételének erősítése vagy éppen a települési ifjúsági munka jövője.
Az ország számos pontjáról érkeztek
A konferencia egyik legnagyobb értékét talán éppen az adta, hogy rendkívül sokszínű szervezeti háttérrel rendelkező résztvevők találkoztak egymással.
Jelen volt többek között a Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzati Társaság, a Nemzeti Ifjúsági Tanács, a Tudatos Ifjúságért Alapítvány, a Dél-alföldi Ifjúsági Szövetség, az Alternatíva Egyesület, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Vöröskereszt Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete, az AGRYA – Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége, az Élményakadémia, a Partiszkon Társadalomkutató Egyesület, a Somogy Ifjúságáért Egyesület, a Második Hullám Vidékfejlesztési és Ifjúsági Szövetség, valamint számos helyi és térségi közösségfejlesztő szervezet. A fiatalok érdekképviseletét olyan közösségek képviselték, mint a Békéscsabai Diákönkormányzat, a Bordányi Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat, a Gyulai Városi Diákönkormányzat, a Szentesi Városi Diákönkormányzat vagy a Szegedi Diákfórum. Ritka alkalom, amikor az ifjúságkutatás, a közösségfejlesztés, az érdekképviselet, az önkéntesség, a szociális munka és az önkormányzati szféra szereplői ugyanannál az asztalnál ülnek. Bordányban negyedikén ez történt.
Nem előadásokat, kapcsolatokat vittek haza
A konferencia végén három workshopban folytatódott a munka. A fiatalok az európai mobilitási lehetőségekről, a szakemberek a hazai és nemzetközi programokról, az ifjúsági szakma képviselői pedig az ifjúságügy aktuális kihívásairól beszélgettek.
A műhelyek beszámolóiból egy közös gondolat rajzolódott ki, méghozzá az, hogy a fiatalok helyzetének javításához nem elsősorban újabb stratégiákra van szükség, hanem kapcsolatokra, együttműködésekre és olyan helyi közösségekre, amelyek képesek megszólítani a következő generációt. Szükség van még térre és ifjúságsegítőre, akinek a jelenléte minden helyzetben jól jön.
A fiatalok jelene közügy!
Bordányban egy napra láthatóvá vált, hogy az ifjúságügy nem pusztán programok és rendezvények sora, hanem egy önálló szakpolitikai terület, amelynek jövője végső soron a települések jövőjét is meghatározza.
A konferencia témái nem véletlenül kapcsolódtak össze az országos ifjúságszakmai párbeszéd aktuális kérdéseivel. A Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzati Társaság (GYIÖT) az elmúlt hónapokban több szakmai szervezettel együttműködve indította el „A fiatalok jelene közügy!” című kezdeményezést, amely egy önálló, erősebb és hosszú távon kiszámítható magyar ifjúságpolitika szükségességére hívja fel a figyelmet. A kezdeményezés mögött álló szakemberek szerint a fiatalok ügye nem szűkíthető le az oktatás, a foglalkoztatás vagy a családalapítás kérdéseire. Legalább ilyen fontos a közösségi részvétel, a szabadidő, a helyi közösségekhez való kapcsolódás és azoknak a „harmadik tereknek” a támogatása is, ahol a fiatalok önkéntesen, saját kezdeményezéseik mentén tudnak találkozni és fejlődni. A felhívás arra is rámutat, hogy az ifjúsági munka ma sok helyen bizonytalan, projektalapú finanszírozásból működik, miközben jelentős társadalmi szerepet tölt be a fiatalok közösségi részvételének és önállóvá válásának támogatásában.
Maradni. Kapcsolódni. Építeni.
A szervezők sikeresnek értékelték a napot. Talán azért is, mert az előtérben, a teraszon majd a rendezvény után a nagyteremben a Legjavás pizzák mellett még hosszú ideig folytatódtak a beszélgetések. Ötletek születtek, új együttműködések körvonalazódtak, és többen már a következő találkozást tervezték.
A záró gondolat mindent összefoglalt: „Ha a mai napról egyetlen dolgot visztek haza, reméljük, hogy az nem egy prezentáció vagy egy jegyzet lesz, hanem egy új kapcsolat.” Mert a települések sorsa végső soron nem a nagyberuházásokon múlik. Hanem azon, hogy a fiatalok maradnak-e, kapcsolódnak-e, és találnak-e benne jövőt maguknak.
A rendezvényen készült fotók a Bordány – a Homokhátság Szíve közösségi oldalon tekinthetők meg.
A következő találkozás lehetősége
A Település és Ifjúsága Konferencia ugyan véget ért, de a közös gondolkodás és a kapcsolatok építése folytatódik. A helyi ifjúsági részvétel iránt elkötelezett fiatalok és települések számára a következő országos találkozási lehetőséget az „Itt kezdődik” – Ifjúsági önkormányzatok és helyi részvételi jó gyakorlatok konferenciája jelenti majd. A rendezvény célja, hogy országos szinten összekapcsolja a Magyarországon működő ifjúsági önkormányzatokat, valamint azokat a települési önkormányzatokat, amelyek aktívan dolgoznak a fiatalok bevonásán, a helyi részvétel erősítésén és a fiatalokkal való párbeszéd fejlesztésén. A konferencia nyitott minden érdeklődő önkormányzat, ifjúsági önkormányzat, fiatalokkal foglalkozó civil szervezet és szakmai szereplő számára. A szervezők célja, hogy közös gondolkodási és kapcsolódási platformot teremtsenek azoknak a fiataloknak, döntéshozóknak és szakembereknek, akik hisznek abban, hogy a helyi közösségek jövője a fiatalok aktív részvételével kezdődik.