közügy

Home
Hírek
közügy

Bográcsok, grillezés és jó hangulat Dettán

Október első hétvégéjén ismét megtelt élettel testvértelepülésünk, Detta. A település idén már tizenkilencedik alkalommal rendezte meg a Bográcsos és Grillsütő Fesztivált, amelyre ezúttal is sok főzőcsapat és sok száz látogató érkezett. A rendezvényen Bordány képviseletében Tanács Gábor polgármester és Fodor Csaba alpolgármester vett részt.

A dettai Anton Kratzer parkban egymás mellett sorakoztak a sátrak, a bográcsokban és a grilleken finomabbnál finomabb ételek készültek. A több mint hatvan csapat már délelőtt hozzálátott az ételek elkészítéséhez, így hamarosan megtelt a park a különböző fogások illatával. A főzőhelyeken hagyományos receptek alapján készülő ételek, pörköltek, levesek és grillételek készültek, miközben a résztvevők természetesen arra is figyeltek, hogy a zsűrit is meggyőzzék főzőtudományukról. A fesztivál azonban nem pusztán egy főzőverseny. Talán éppen ez adja az egyik legnagyobb értékét. A bográcsok mellett könnyű szóba elegyedni egymással, régi ismerősök találkoznak, új barátságok születnek, a vendégek pedig egyik főzőhelytől a másikig járva kóstolhatják meg a különböző ételeket.

A Bordány és Detta közötti testvértelepülési kapcsolatnak már hosszú története van, és az elmúlt években számos alkalom adott lehetőséget arra, hogy a két település közösségei személyesen is találkozzanak. Az idén a főzőversenyen nem képviseltette magát bordányi csapat, ennek oka, hogy a település mindig a bordányi gasztronómiai fesztivál győztesét szokta delegálni, idén azonban a bordányi program nem került megrendezésre.

A Bográcsos és Grillsütő Fesztivál tulajdonképpen csak a keretet adja ahhoz, hogy az emberek találkozzanak egymással. A rendezvényen pedig ezúttal is azt tapasztalhattuk, hogy a közös élményeknek és a személyes kapcsolatoknak nincs szükségük különösebb magyarázatra. A dettai fesztivál az évek során a település egyik fontos közösségi rendezvényévé vált, amelyre nemcsak a helyiek, hanem a környékbeli településekről és a testvértelepülésekről is érkeznek vendégek. A közel hatvan főzőcsapat jelenléte és a sok látogató jól mutatta, hogy a hagyományos közösségi programokra ma is van igény.

A rendezvény persze nemcsak a bográcsokról és a mellettük kialakuló beszélgetésekről szól. A főzéshez minden évben zene is társul, egy helyi zenekar gondoskodik arról, hogy a délelőttől estig tartó program alatt a főzőcsapatok és a vendégek se maradjanak muzsikaszó nélkül. Ettől az egész park egy kicsit olyan lesz, mint egy nagy szabadtéri találkozó, ahol az ember hol egy bogrács mellett áll meg, hol ismerősökkel beszélget, máskor pedig egyszerűen csak hallgatja a zenét.
A nap egyik leglátványosabb része hagyományosan a helyi néptánccsoportok bemutatkozása. Egy-egy tánccsokorral lépnek a közönség elé és közben azt is megmutatják, milyen sokszínű kulturális hagyomány él együtt Dettán és a Bánságban. A román, szerb és görög táncosok mellett most is színpadra léptek a helyi magyar közösség fiataljai. A Margaréta Néptánccsoport növendékei bánsági táncokat mutattak be a közönségnek.
Talán ezekben a percekben lehet a legjobban megérteni, mitől különleges ez a dettai rendezvény. Több nemzetiség hagyományai jelennek meg egymás mellett, mégis ugyanannak a közösségi napnak a részeként. A zene, a tánc, a közös főzés és a találkozások együtt adják azt a hangulatot, amiért évről évre jó visszatérni Dettára.

A találkozásnak már a következő közös programok lehetősége is szóba került. Tanács Gábor polgármester a dettai Margaréta Néptánccsoportot és a helyi tollaslabda-klubot is meghívta Bordányba. Amennyiben a szervezés és az időpontok lehetővé teszik, még az idei évben szívesen vendégül látnák a két közösség tagjait egy-egy edzőtáborra, illetve közös kirándulásra.

Ezek a találkozások újabb lehetőséget adhatnak arra, hogy a testvértelepülési kapcsolat ne csak a települések vezetői között legyen élő, hanem a helyi közösségek, sportolók és fiatalok között is egyre több személyes kapcsolat alakuljon ki. A közös programok pedig akár újabb bordányi és dettai találkozások alapjai is lehetnek a jövőben.

2026. október 5. in közösség, közügy, kultúra, szabadidő

Közmeghallgatáson a hulladékudvar ügye is

Mint ahogy az várható volt. a hulladékudvar nyitvatartása is szóba került a szeptemberi közmeghallgatás kapcsán, amikor a képviselő-testület a szokásosnál részletesebben foglalkozott a település környezeti állapotával. A kérdés elsőre talán nem tűnik különösebben fontosnak, pedig sok bordányi család számára nagyon is az. Jelenleg ugyanis a hulladékudvar hetente mindössze három órán keresztül vehető igénybe. A bordányi hulladékudvar szombatonként 13 és 16 óra között tart nyitva. Ez azt jelenti, hogy egy héten összesen három óra áll rendelkezésre arra, hogy a lakosok a hulladékudvarba szállítsák azokat a hulladékokat, amelyeket nem szeretnének vagy nem tudnak a házhoz menő rendszerben elhelyezni.

Az önkormányzat szerint egy több mint háromezer lakosú település esetében ez kevés. Ezért a polgármester korábban megkereste a MOHU-t, és kezdeményezte a nyitvatartás bővítését. A javaslat szerint a szombati nyitvatartás mellett legalább két hétköznapon is lehetne használni a hulladékudvart. A megkeresésre azonban eddig nem érkezett válasz. Pedig nem csak arról van szó, hogy kényelmesebb lenne-e egy hétköznapi időpontban is elvinni a hulladékot. A hulladékudvarnak ennél fontosabb szerepe van. Lehetőséget biztosít arra, hogy a lakosság a különböző, a háztartási hulladéktól eltérő hulladékokat szabályosan és ellenőrzött körülmények között helyezze el. Ez a szelektív gyűjtés, az újrahasznosítás és az illegális hulladéklerakás megelőzése szempontjából is fontos. Az önkormányzat ezért nem csupán hosszabb nyitvatartást szeretne. A MOHU-tól adatokat is kért arra vonatkozóan, hogy az elmúlt időszakban hogyan alakult a hulladékudvar forgalma és milyen mennyiségű hulladékot adtak le a lakosok. Felvetette azt is, hogy szükség esetén időszakos gyűjtési napokat lehetne szervezni, illetve növelni kellene a rendelkezésre álló konténerek ürítési gyakoriságát és kapacitását.

A környezettudatos magatartásnak ugyanis csak akkor van valódi értelme, ha ahhoz a szükséges szolgáltatások is rendelkezésre állnak. Hiába kérjük a lakosoktól, hogy ne kerüljön minden hulladék a kommunális kukába, ha egyes hulladékfajták szabályos elhelyezésére hetente mindössze három órában van lehetőség. A környékbeli települések adatai is érdekes összehasonlítást mutatnak. A rendelkezésre álló adatok szerint Ásotthalmon heti 20, Forráskúton 16, Domaszéken pedig 40 órában működik a hulladékudvar, miközben Bordányban ez az idő mindössze három óra.

Az elmúlt időszakban számos visszajelzés érkezett az önkormányzathoz a hulladékudvar működésével kapcsolatban. Többen jelezték, hogy bár elvileg más település hulladékudvara is igénybe vehető, a gyakorlatban ez nem mindig jelent valódi megoldást. Más településeken is végesek a kapacitások, ezért előfordul, hogy a bordányi lakosokat nem tudják, vagy nem szívesen fogadják, különösen akkor, ha nagyobb mennyiségű hulladékról van szó. A bordányiak számára ezért egyre kevésbé elfogadható válasz az, hogy a hulladékot vigyék át máshová. Jogos kérdésként merül fel, hogy ha a település lakói ugyanúgy megfizetik a hulladékgazdálkodási szolgáltatás díját, mint más településeken élők, akkor miért nem érhető el számukra is hasonló színvonalú, helyben igénybe vehető szolgáltatás. Ez nem feltétlenül a többi település vagy az ott működő hulladékudvarok problémája. Ha egy udvarnak saját településének lakosságát kell kiszolgálnia, érthető, hogy a kapacitása korlátozott. Éppen ezért lenne szükség olyan megoldásra, amely Bordányban biztosít megfelelő hozzáférést a szolgáltatáshoz.

A polgármester által kezdeményezett egyeztetésre egyelőre nem érkezett válasz a MOHU-tól. Az önkormányzat azonban továbbra is azt szeretné elérni, hogy a bordányiak számára a hulladékudvar ne csak papíron legyen elérhető szolgáltatás. A cél egy olyan nyitvatartási rend kialakítása, amely mellett a hétvégi három óra mellett legalább két hétköznapon is lehetőség nyílna a hulladék szabályos leadására, mint ahogyan azt a plakátokon is ígéri a szolgáltató.

2026. október 2. in környezetvédelem, közigazgatás, közösség, közügy

Nem elég, hogy folyik a víz a csapokból

Van egy infrastruktúra, amelyről általában akkor beszélünk, amikor valami nincs rendben vele. Ha elreped egy vezeték, ha elmegy a víz, ha dugulás van, vagy ha egy útszakaszon valamilyen közműhiba miatt fel kell bontani az aszfaltot. Pedig a víziközmű-rendszer ennél jóval többről szól. Arról, hogy egy település tíz vagy húsz év múlva is biztonságosan tudja-e biztosítani az egyik legalapvetőbb szolgáltatást. Bordány egyik legnagyobb értékű vagyona nem látszik az utcáról. A föld alatt húzódó ivóvíz- és szennyvízhálózat több milliárd forintos önkormányzati vagyont képvisel, amelynek megújítása azonban évről évre komolyabb finanszírozási kérdést jelent.

A szeptember 24-i testületi ülésen egy olyan döntés született, amely első hallásra talán nem tűnik különösebben izgalmasnak. A képviselő-testület elfogadta Bordány víziközmű-rendszerének 2028 és 2036 közötti időszakra szóló Gördülő Fejlesztési Tervét. A terv az ivóvíz- és a szennyvízrendszer következő évekre tervezett fejlesztéseit és feladatait foglalja össze. A lényeg azonban nem pusztán maga a dokumentum. Hanem az, hogy miből fogjuk mindezt megvalósítani. A Gördülő Fejlesztési Tervet az Alföldvíz Zrt. készítette el, vagyis az a szolgáltató, amely a bordányi víziközmű-rendszert üzemelteti. A dokumentum hosszú évekre előre rögzíti a szükséges beruházási, felújítási és pótlási feladatokat. Egy fontos kérdés azonban a terv elfogadásával sem került le az asztalról. Miből lesz minderre pénz? A most elfogadott dokumentum elsősorban a műszaki feladatokat és azok ütemezését mutatja meg, miközben a háttérben már régóta ismert probléma, hogy a víziközművek használatáért fizetett díj nem biztosít elegendő fedezetet az önkormányzati tulajdonban lévő vagyon megújítására. Ezt a problémát a település fejlesztési helyzetét összefoglaló anyag is rögzíti, amelyről még augusztus elején írtunk. Az önkormányzat akkor a víziközművek finanszírozásának problémájára hívta fel a figyelmet. Az ivóvíz- és csatornahálózat ugyanis az önkormányzatok egyik legfontosabb közvagyona, miközben a fenntartásuk és folyamatos megújításuk egyre nagyobb terhet jelent. Bordány esetében a jelenlegi finanszírozási rendszer mellett több mint hatmillió forintos hiány mutatkozott a fenntartásban. És itt ér össze a két történet. A most elfogadott fejlesztési terv megmutatja, milyen feladatokkal kell számolni a következő kilenc évben. A finanszírozás problémája pedig arra világít rá, hogy ezeknek a feladatoknak a megoldása nem egyszerűen műszaki kérdés.

Egy település vízhálózata folyamatosan öregszik. Vannak vezetékek, amelyek évtizedek óta a föld alatt vannak. A szennyvízrendszernek is vannak olyan elemei, amelyek idővel felújításra vagy cserére szorulnak. Ezeket nem lehet addig halogatni, amíg egy meghibásodás miatt egyszer csak sürgősen kell beavatkozni. A fejlesztési terv éppen ezért nem egyetlen beruházásról szól. Egy hosszabb időszakra előre tekint, és azt próbálja meghatározni, milyen felújításokra és fejlesztésekre van szükség a rendszer biztonságos működéséhez. A víz- és csatornahálózat önkormányzati tulajdonban van. Az üzemeltetést az Alföldvíz Zrt. végzi, miközben a tulajdonosi oldalon továbbra is az önkormányzatnak kell szembenéznie a közművagyon hosszú távú megőrzésének és megújításának kérdéseivel. Vagyis egyszerűbben fogalmazva van egy önkormányzati tulajdonban lévő közművagyon, van egy hosszú távú műszaki fejlesztési terv, de a kettő között ott van a legfontosabb kérdés, a finanszírozás.

2026. szeptember 30. in gazdaság, közösség, közügy

Egy kerékpárút, ami nem csak két települést kötne össze

A szeptember 24-i testületi ülés egyik fontos témája volt a Bordány és Zsombó közötti kerékpárút ügye. A képviselő-testület arról döntött, hogy az önkormányzat tovább keresi a projekt megvalósításához szükséges többletforrás lehetőségét, és ennek érdekében Zsombóval közösen megkeresi az illetékes minisztériumot és a finanszírozásban érintett döntéshozókat. Első hallásra ez talán egy újabb kerékpárút építésének kérdésének tűnik. Ha azonban egy kicsit távolabbról nézzük a térképet, hamar kiderül, hogy ennél többről van szó. A döntés egyik fontos részlete könnyen elveszhet a kerékpárút történetének technikai kérdései között. A képviselő-testület ugyanis nemcsak arról döntött, hogy folytatják az egyeztetéseket, hanem arról is, hogy egyelőre nem mondanak le a már megítélt támogatásról.

Az előterjesztés két lehetséges irányt vázolt fel. Az egyik szerint Bordány és Zsombó tovább próbálkozik a beruházás megvalósításával, és megkeresi az illetékes döntéshozókat annak érdekében, hogy a jelenlegi támogatási összegen felül szükséges forrás rendelkezésre álljon. A másik lehetőség az lett volna, hogy ha ilyen többletforrás nem biztosítható, akkor a települések lemondanak a megvalósításról, visszaadják a pályázati támogatást, és lezárják a támogatási jogviszonyt, mint ahoyg arra az államkincstári egyeztetésen javaslatot kaptak.

A képviselő-testület az első és nehezebb utat választotta. A projektet egyelőre nem adják vissza. A polgármestert arra kérték, hogy Zsombóval együttműködve vegye fel a kapcsolatot az illetékes minisztériummal és a finanszírozásban érintett döntéshozókkal, és próbálja meg feltárni, van-e lehetőség a megvalósításhoz szükséges többletforrás biztosítására. Ennek azért van jelentősége, mert a projekt nem egy előkészítés nélküli elképzelés. A beruházás támogatási döntéssel rendelkezik és az előkészítés jelentős része már megtörtént, így a kérdés most az, hogy a megváltozott költségviszonyok mellett található-e olyan finanszírozási megoldás, amely mellett a beruházás még megvalósítható.

A képviselők ugyanakkor nem hagyták figyelmen kívül a másik lehetőséget sem. A határozat szerint, ha a szükséges többletforrás biztosítására nincs lehetőség, akkor a Zsombóval folytatott egyeztetést követően meg kell tenni a támogatás visszaadásához és a támogatási jogviszony lezárásához szükséges intézkedéseket. Ebben az esetben pedig azt is meg kell vizsgálni, hogy az eddig elvégzett előkészítési munkák során felmerült, elszámolható költségek megtéríthetők-e. Erre egyébként ígéretet kaptak a korábban említett egyeztetés során.

A testületi ülésen elhangzott, hogy Bordány és Zsombó között nagyon hiányzik az a biztonságos kerékpáros kapcsolat, amely összeköthetné a két települést. Egy új szakasz azonban nem önmagában állna, hiszen része lehetne egy nagyobb térségi hálózatnak, amely Zsombó és Szatymaz, illetve Bordányon keresztül Zákányszék, Mórahalom és Szeged irányába is továbbvezethető lenne. Vagyis nem egyszerűen arról beszélünk, hogyan jut el valaki kerékpárral Bordányból Zsombóra. Arról is, hogy össze tudjuk-e kapcsolni azokat az útvonalakat, amelyekből később egy valóban használható térségi hálózat alakulhat ki. Az előterjesztés szerint a kapcsolatok összeállásával egy Szeged körüli kerékpáros gyűrű egy újabb része jöhetne létre.

Európában az elmúlt években egyre több térségben nem különálló kerékpárutakban gondolkodnak, hanem olyan útvonalakban, amelyek településeket, természeti értékeket, vendéglátóhelyeket, szállásokat és turisztikai látnivalókat kapcsolnak össze. Magyarországon ennek egyik legjobb példája az EuroVelo 11, amely Norvégia északkeleti részétől Görögországig vezet. A nemzetközi útvonal Magyarországon a Tisza mentén halad, és Szeged térségét is érinti. És éppen most történik egy jelentős fejlesztés ezen az útvonalon Csongrád-Csanád vármegyében. A 2026-ban elindított, 562 millió forintos projekt mintegy 62 kilométeres vármegyei szakasz mentén fejleszt kerékpáros turisztikai infrastruktúrát. Pihenőhelyek, kerékpártárolók, szervizpontok, ivókutak, e-bike-töltők és akadálymentes mosdók is készülnek, emellett turisztikai információs rendszer és marketingtevékenység is kapcsolódik a beruházáshoz. Ennek azért van jelentősége Bordány vgy Zsombó szempontjából, mert azt mutatja, hogy a kerékpáros infrastruktúra ma már nem feltétlenül közlekedési beruházásként értelmezhető. Egy jó kerékpárút turisztikai útvonal is lehet. És ha egy ilyen útvonal mentén van egy szálláshely, egy vendéglátóhely, egy helyi termék, egy piac, egy rendezvény vagy akár csak egy érdekes települési látnivaló, akkor a kerékpáros számára ezek már mind megállási lehetőséget jelentenek. Ez pedig helyi gazdasági kérdéssé is válhat. Bordányban már ma is vannak olyan adottságok, amelyek egy ilyen hálózatba integrálhatók. Ilyen a tanyavilág, a Homokhátság sajátos tája, a kiskertek, a helyi termékek, a közösségi programok, a piac és természetesen maga a Bordány Hostel is. Egy kerékpáros turista számára ezek egészen más módon jelennek meg, mint annak, aki autóval érkezik. Autóval sokszor maga az út csak két pont közötti közlekedés. Kerékpárral viszont maga az út is élmény. Ezért lehet érdekes a Bordány–Zsombó kapcsolat akkor is, ha elsőre nem tűnik óriási turisztikai beruházásnak. Egy térségi hálózatban ugyanis nem feltétlenül egyetlen település a cél. Lehet, hogy valaki Szegedről indul, Mórahalmon keresztül érkezik Bordányba, innen Zsombó felé folytatja útját, majd Szatymaz vagy más térségi célpont következik. A települések ebben az esetben nem egymás konkurensei, hanem egy közös útvonal állomásai. Ez a gondolat a 2026-ban induló EuroVelo 11 fejlesztésben is megjelenik. A projekt hivatalos leírása szerint a cél nemcsak az infrastruktúra bővítése, hanem a térség turisztikai vonzerejének növelése és a helyi szolgáltatások iránti kereslet erősítése is.

A történetnek persze van egy nagyon prózai része is. Meg kell építeni. A szeptember 24-i testületi döntés alapján ennek érdekében tovább folytatódnak az egyeztetések.

2026. szeptember 28. in gazdaság, környezetvédelem, közösség, közügy, sport, szabadidő

Fontos döntésekről határozott a képviselő-testület

Szeptember 24-én, csütörtökön tartotta soros ülését Bordány Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. Az ülés ezúttal közmeghallgatással is kiegészült, így a képviselők több, a település mindennapi működését és hosszabb távú jövőjét érintő kérdésről is döntöttek. A napirend meglehetősen sokrétű volt. A testület foglalkozott a település gazdálkodásával, a szociális ellátásokkal, az óvoda és bölcsőde működésével, a környezet állapotával, a víziközművek fejlesztésével, valamint több fontos közlekedési és településfejlesztési kérdéssel is. A bizottsági véleméyeket is figyelmbe véve végül valamennyi előterjesztést elfogadták.

Az ülés egyik fontos döntése a 2024 és 2029 közötti gazdasági program felülvizsgálata volt. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a következő időszak fejlesztéseiben egyre nagyobb szerepet kap a vízbiztonság, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, a külterületen élők életkörülményeinek javítása és az önkormányzati működés hosszú távú fenntarthatósága. A program szerint egy új beruházásnál már nemcsak azt kell majd nézni, mennyibe kerül a megvalósítás, hanem azt is, hogy később mennyi vizet és energiát használ, milyen fenntartási költségekkel jár, és hogyan tud alkalmazkodni a következő évtizedek várható időjárási szélsőségeihez. A víz kérdése tehát különösen fontos helyet kap ezentúl. Bordány számára az elmúlt években egyre világosabbá vált, hogy a víz helyben tartása és takarékos használata nem egyetlen beruházás feladata, hanem hosszabb távú települési programot igényel. A gazdasági program ezért a csapadékvíz helyben tartását, a vízbiztonság javítását, a külterületi vízellátás fejlesztését és a víztakarékos gazdálkodási megoldások ösztönzését is fontos feladatként kezeli. A tanyavilág fejlesztésénél ugyancsak együtt kell kezelni a vízellátást, az utakat, az energiaellátást, a digitális kapcsolatot és az alapvető közszolgáltatások elérhetőségét.

A testület elfogadta a település környezeti állapotáról és a környezet védelméről szóló beszámolót is. A kérdés az idei évben különösen aktuális, hiszen az aszályos időszakok, a szélsőségesebb időjárás és a Homokhátság vízhiányos helyzete egyre több gyakorlati feladatot jelent a település számára. A környezeti beszámolóban ezért a vízvisszatartás, a zöldfelületek védelme, a klímaalkalmazkodás és a takarékos erőforrás-használat is fontos szerepet kapott. A településen már működő víztározó 1905 köbméter víz befogadására alkalmas, és a csapadékvíz helyben tartását, illetve talajba szivárogtatását is szolgálja. A képviselők tárgyaltak arról is, hogy a következő időszak egyik fontos feladata lehet a Bordányi Tanyai Vízbiztonsági Program 2026–2035 megalkotása is. A cél olyan hosszabb távú megoldások kialakítása, amelyek egyszerre segítik a tanyák vízellátását, a csapadék helyben tartását, a felszín alatti vízkészletek védelmét és a víztakarékos mezőgazdasági alkalmazkodást.

A képviselők a Bordány és Zsombó közötti kerékpárút ügyében is döntést hoztak. A beruházás térségi szempontból fontos kapcsolatot teremthet a környező települések között. A kerékpárút Zsombó felé Szatymaz, Bordány irányából pedig Zákányszék és Mórahalom felé biztosíthatna további kapcsolódást, miközben turisztikai szempontból is érdekes lehet, többek között az EuroVelo hálózathoz való kapcsolódás miatt. A projekt megvalósítását ugyanakkor az elmúlt években jelentősen megemelkedett kivitelezési költségek nehezítik. Korábban az álllamkincstárral és a kormány képviselőjével folytatott egyeztetésen felmerült, hogy a két település a forráshiány miatt adja vissza a projektet. A képviselő-testület azonban máshogy döntött. Fontosnak érzik a projekt megvalósítását éppen ezért egyenlőre ez mellett tették le a vksukat, és a testület a továbblépéshez szükséges intézkedésekről is határozott. Az önkormányzat így továbbra is keresi annak lehetőségét, hogy a fejlesztéshez szükséges többletforrás rendelkezésre álljon, és ennek érdekében folytatódhatnak az egyeztetések a projektben érintett partnerekkel és a finanszírozásban érintett szervezetekkel.

Szociális területen is született döntés. A képviselő-testület támogatta a szociális tüzelőanyag-pályázat benyújtását, amelynek keretében az önkormányzat a maximálisan igényelhető 510 köbméter lágy lombos tűzifa támogatását kezdeményezi. A pályázathoz szükséges saját forrást idén is biztosítja az önkormányzat és a korábbi évekhez hasonlóan a tűzifa szállításának költségét is vállalja annak ellenére, hogy ez hatalmas költséget jelent mind a tűzifa idehozatala, mind a lakookhoz való eljuttatása esetén.

A testület emellett módosította a szociális alapellátások helyi szabályozását, döntött a közösségi együttélés és a köztisztaság helyi szabályait érintő rendeletekről, valamint jóváhagyta az Apraja-falva Óvoda és Bölcsőde szervezeti és működési szabályzatát, illetve házirendjét.

Az ülés napirendjén szerepelt a víziközműrendszer 2028 és 2036 közötti időszakra vonatkozó gördülő fejlesztési terve is, amelyet szintén elfogadott a képviselő-testület. Ugyancsak döntés született a diétás étkezés biztosításáról, az önkormányzati intézmények közötti pénzügyi és gazdasági megállapodásokról, valamint a Települési Értéktár Bizottság beszámolójáról.

A szeptemberi ülés így egyszerre szólt a település jelenlegi működéséről és a következő évek feladatairól. A döntések között voltak olyanok, amelyek a mindennapi ügyintézéshez, a szociális biztonsághoz vagy az intézmények működéséhez kapcsolódtak, más ügyek viszont már jóval hosszabb időszakra határozhatják meg Bordány fejlődését. A közmeghallgatás pedig lehetőséget adott arra, hogy a lakosság is bekapcsolódjon a közös gondolkodásba. A víz, a környezet, a közlekedés, a külterület és a település fejlődése ugyanis nem kizárólag önkormányzati kérdés. Ezek azok az ügyek, amelyek a bordányiak mindennapjaiban is megjelennek, ezért a következő években is szükség lesz arra, hogy ezekről minél többet beszéljünk egymással.

2026. szeptember 25. in közigazgatás, közösség, közügy

A kéktúrázók Bordányba is betérnek

Október 10-én ismét útnak indulnak a természetjárók a Kéktúrázás Napján. Az egyik idei vezetett túra Zákánszékről Zsombó felé vezet, Bordányt is érintve. A Szarmata Régészeti Park ezen a napon külön készül a túrázók fogadására.

A túra a zákányszéki bélyegzőhelyről indul, a résztvevők 14,7 kilométert tesznek meg Zsombóig. A találkozót 9.15-re hirdették meg, az indulás 9.30-kor lesz. A túrát Hajdu Gábor szakaszfelelős vezeti.

Aki ezen a napon útnak indul, nem egyszerűen egyik településtől a másikig gyalogol. Az útvonal a Homokhátság jellegzetes táján halad keresztül. A túra leírása külön kitér arra is, hogy ezen a vidéken többféle homokos felszín található a futóhomoktól a humuszos és rétiesedő homokon át egészen a szikes, terméketlen területekig. A megművelt földek között pedig itt-ott még ma is láthatók a régi vizes élőhelyek nyomai. Az útvonal több csatornát is érint, a közelben pedig ott van a védett Lódri-tó is. A túra szervezői szerint a Zákányi-medence mélyebb részein megmaradhat a víz, ami vonuló madarak sokaságát vonzza.

Bordányon ezúttal nem csak áthaladnak a túrázók. A Szarmata Régészeti Park október 10-én szeretettel várja a Kéktúrázás Napjának résztvevőit. A kávé világnapjához kapcsolódva minden túrázót egy kávéval vagy ásványvízzel kínálnak meg. A parkban mosdó és ivókút is rendelkezésre áll, az árnyékos teraszon pedig meg is pihenhetnek azok, akik egy kis szünetet tartanának. Erre a napra a park további kedvezménnyel is készül: a belső tárlat, a kilátó és az Ős-Bordány Park is ingyenesen látogatható lesz a túrázók számára.

A Kéktúrázás Napja jó alkalom arra is, hogy olyanok is felfedezzék a környéket, akik egyébként csak ritkán járnak erre. A túrára a Kéktúrázás Napja oldalán lehet jelentkezni. A honlap szerint jelenleg még 40 szabad hely van.

2026. szeptember 23. in környezetvédelem, közösség, közügy, sport, szabadidő

A Szent István Vidékfejlesztési Program kapcsán várunk segítséget

Bordány önkormányzata szeretné elérni, hogy a település ne maradjon ki a Szent István Vidékfejlesztési Program nyújtotta lehetőségekből. A program jelenleg ismert területi besorolása ugyanis azt a kockázatot hordozza, hogy az agglomerációs települések között szereplő Bordány nem, vagy csak korlátozottan juthat hozzá a vidéki fejlesztésekre szánt forrásokhoz. A település polgármestere ezért most több irányban is segítséget keres. Tanács Gábor Gajda Attila országgyűlési képviselőt, valamint Dr. Stumpf Péter Bence és Dr. Szabó Mátyás államtitkárokat is megkereste annak érdekében, hogy a program végleges feltételeinek kialakításakor többek között Bordány sajátos helyzete is megjelenjen.

A kérdés azért fontos nagyközségünk számára, mert Bordány valóban Szeged vonzáskörzetében található, de ettől még mindennapi működésében és fejlesztési feladataiban egy falusias, jelentős tanyavilággal rendelkező település problémáival találkozik. A lakosság több mint egyharmada külterületen él, az önkormányzatnak pedig például több mint száz kilométeres külterületi földúthálózat fenntartásáról kell gondoskodnia. A tanyán élők számára ugyanúgy biztosítani kellene a közlekedés, a közszolgáltatások, a vízellátás és a mindennapi élet feltételeit, mint a belterületen élőknek. Az önkormányzat természetesen nem szeretne külön elbánást Bordány számára. A polgármester szerint inkább arra lenne szükség, hogy az agglomerációs besorolás önmagában ne dönthesse el, melyik település mennyire tekinthető vidékinek és milyen fejlesztési forrásokra jogosult. A települések tényleges helyzetét több szempont alapján kellene megvizsgálni. Ilyen lehet a népesség változása, a beköltözések és elköltözések alakulása, a lakásépítések száma, a fiatalok és gyermekek aránya, az önkormányzat pénzügyi lehetősége, a külterületi lakosság nagysága, a tanyák száma, vagy például a külterületi úthálózat hossza és az infrastruktúra állapota.

Bordány esetében különösen fontos lenne ez a szemlélet, hiszen a településen éppen azok a problémák vannak jelen, amelyek miatt egy vidéki fejlesztési programra szükség lehet. A tanyavilág közlekedési és infrastrukturális helyzete, a külterületi vízbiztonság, a kiskertek és tanyák környezetének fejlesztése, az aszályhoz és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a fiatal családok helyben tartása mind olyan feladat, amelyhez fejlesztési forrásokra lenne szükség. A mostani megkereséseknek ezért az a legfontosabb üzenete, hogy az önkormányzat nem szeretné megvárni a végleges szabályozást, majd utólag szembesülni azzal, hogy Bordány egy statisztikai vagy területi besorolás miatt kimarad a támogatásokból. A polgármester a megkeresett országgyűlési képviselőtől és államtitkároktól azt kéri, hogy lehetőségeik szerint segítsék a település ügyét, és támogassák azt a kezdeményezést, hogy az agglomerációs elhelyezkedés ne jelentsen automatikus kizárást. A levelekben az is szerepel, hogy ha a program jogosultsági rendszerén már nem lehet változtatni, akkor az önkormányzat más támogatási lehetőségek felkutatásában is számít a döntéshozók segítségére. A tanyafejlesztési források vagy a külterületi utak célzott támogatása például olyan területek lehetnek, amelyekkel a Bordányban élő több mint ezer tanyai lakos fejlesztési lehetőségei akkor is bővíthetők, ha a település végül nem kerül be a program általános kedvezményezetti körébe. A polgármester személyes egyeztetést is kezdeményezett, és Bordányba hívta a programért felelős vezetőket. Az önkormányzat szeretné megmutatni, hogy mit jelent a gyakorlatban egy Szegedhez közeli, mégis jelentős tanyavilággal rendelkező település működtetése, mert a feladatok és az ehhez szükséges források szükségessége nem ítélhetők meg pusztán egy térképen meghúzott agglomerációs határ alapján.

2026. szeptember 16. in gazdaság, közigazgatás, közösség, közügy, pályázat

Két ösztöndíj lehetőség is érkezik a bordányi diákoknak

Az ősz nemcsak az iskolakezdésről szól Bordányban. Hamarosan két olyan pályázati lehetőség is megjelenik, amely közvetlen segítséget jelenthet a továbbtanuló fiataloknak és családjaiknak. Érdemes lesz figyelni a település honlapját, közösségi felületeit és a Bordány Appot is, mert a pályázati kiírások megjelenése után rövid idő állhat rendelkezésre a jelentkezésre.

Az egyik lehetőség a Bordány Község Fejlődéséért Közalapítvány tanulói támogatási pályázata, amely a középfokú oktatásban tanuló, bordányi diákokat segíti. A korábbi kiírás szerint azok pályázhattak, akik nehéz anyagi körülmények között élnek, és családjuk jövedelmi helyzete megfelel a pályázatban meghatározott feltételeknek. A tanulmányi eredmény is számít, a korábbi pályázatban a 3,5-ös átlagot elérő vagy azt meghaladó eredmény előnyt jelentett. Ez a támogatás elsősorban azoknak lehet fontos, akiknek a családjában egy középiskolai tanulmányokkal járó kiadás is komoly terhet jelent. Egy kollégiumi férőhely, az utazás, a tankönyvek, a digitális eszközök vagy éppen a mindennapi iskolába járás költségei összeadódva jelentős összeget jelenthetnek. A közalapítvány pályázata éppen ezekhez a családokhoz szeretne eljutni.

A másik lehetőség a Bursa Hungarica ösztöndíjpályázat. Ez már a felsőoktatásban tanuló vagy oda készülő fiatalokat célozza, és országos rendszer része. Bordány önkormányzata minden évben csatlakozik a programhoz, így a helyi hallgatók az önkormányzati hozzájárulásnak köszönhetően is támogatást kaphatnak. A korábbi kiírás szerint a pályázat a nappali tagozatos, bordányi lakóhellyel rendelkező hallgatóknak, illetve a felsőoktatási tanulmányokat kezdeni kívánó fiataloknak szólt. Hogy ennek mekkora jelentősége lehet, azt a legutóbbi bordányi adatok is jól mutatják. A 2026-os évre öt érvényes pályázat érkezett és valamennyi támogatást is kapott. Az önkormányzat összesen 1 millió 75 ezer forinttal járult hozzá a helyi hallgatók tanulmányaihoz, az átlagos havi támogatás pedig 71 600 forint körül alakult. A számok egyben arra is felhívják a figyelmet, hogy érdemes minden évben újra megnézni, kinek lehet segítség ez a lehetőség. Könnyű azt gondolni, hogy egy ösztöndíj biztosan másnak szól, vagy hogy a pályázat túl bonyolult ahhoz, hogy érdemes legyen belevágni. A bordányi tapasztalat éppen az ellenkezőjét mutatja. Az elmúlt évben minden érvényes pályázó támogatásban részesült.

A két pályázat két külön élethelyzetet céloz, közös azonban bennük, hogy a tanulás költségeihez próbálnak segítséget adni. Az egyik a középiskolás éveket, a másik a felsőoktatás időszakát könnyítheti meg. Mindkettőnél fontos azonban, hogy csak a hivatalos pályázati kiírás megjelenése után lehet pontosan megmondani a feltételeket, a határidőket és a szükséges dokumentumokat. Éppen ezért most az a legfontosabb, hogy senki ne maradjon le a lehetőségről. Érdemes rendszeresen felkeresni Bordány hivatalos honlapját, figyelni a település közösségi felületeit, és annak is érdemes letöltenie a Bordány Appot, aki még nem használja. A pályázati kiírások megjelenésekor ezeken a felületeken lesznek elérhetők a részletes információk.

Egy ösztöndíj néha nem old meg minden problémát, de jelentősen könnyíthet egy család terhein. Egy kollégiumi díj, egy utazás vagy egy fontos taneszköz költségéhez adott támogatás pedig egy fiatal számára akár azt is jelentheti, hogy valamivel könnyebben indulhat neki annak az útnak, amelyen később a saját jövőjét építi. Érdemes tehát figyelni, az idei pályázatokról hamarosan érkeznek a részletes információk.

2026. szeptember 14. in ifjúság, közösség, közügy, oktatás, pályázat

Huszonegyedikén érkezik a kormányablak busz

Szeptember 21-én, hétfőn 08.00 és 10.30 között Bordányban, a Faluház előtt (Park tér 1.) várja az ügyfeleket a Mobilizált Kormányablak Ügyfélszolgálat, közismertebb nevén a kormányablakbusz. A speciálisan ügyintézésre felszerelt kisbusz olyan településeken nyújt segítséget, ahol nincs állandó kormányablak.

A helyszínen számos ügy intézhető gyorsan és kényelmesen: benyújthatók különböző hatósági kérelmek, valamint tájékoztatás kérhető az eljárások menetéről. Emellett lehetőség van személyazonosító igazolvánnyal, lakcímkártyával, útlevéllel és vezetői engedéllyel kapcsolatos ügyintézésre, továbbá ügyfélkapu-regisztrációra is.

2026. szeptember 11. in közigazgatás, közösség, közügy

Új szempontokkal egészül ki Bordány gazdasági programja

A 2024–2029 közötti időszakra elfogadott gazdasági program eredetileg is számolt azzal, hogy Bordány előtt új kihívások állnak. A víz, az energia, a külterületen élők helyzete, a zöldfelületek és a változó környezeti feltételek már a program 2024-es elfogadásakor is megjelentek. Az elmúlt két év tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy ezek a kérdések ma már sokkal hangsúlyosabban jelennek meg a település mindennapjaiban. Ezért a képviselő-testület elé most a gazdasági program kiegészítése kerül.

A kiegészítés egyik fontos kiindulópontja, hogy Bordány fejlődése az elmúlt évtizedben jelentős volt. Az Egyensúly Intézet Településindexe alapján a település a kistelepülések között a 2014-es 1109. helyről a 374. helyre lépett előre, miközben indexértéke 8,1 pontról 11,4 pontra javult. Ez 735 helyes előrelépést jelent. A program kiegészítése ugyanakkor nemcsak az eredményeket rögzíti, hanem azt is megmutatja, mely területeken kell tovább dolgozni. Ilyen a helyi gazdaság erősítése, az úthálózat és a külterületi utak fejlesztése, a lakhatási lehetőségek bővítése és a külterületi infrastruktúra javítása. A legfontosabb új hangsúly azonban a környezetvédelem és a klímaalkalmazkodás. A kiegészítés már egyértelműen kimondja, hogy a Homokhátságon tapasztalható változások nem távoli környezeti problémák. A csökkenő talajvízszint, a gyakoribb és hosszabb aszályos időszakok, a növekvő párolgás és a szélsőségesebb csapadékviszonyok hatással vannak a mezőgazdaságra, a kertekre, a közterületekre, a külterületi utakra, a tanyák vízellátására és az önkormányzati intézmények működtetésének költségeire is. Ezért a következő években a víz helyben tartása és takarékos használata kiemelt feladattá válik. A gazdasági program kiegészítése új vízvisszatartó lehetőségek vizsgálatát, az önkormányzati intézmények és területek esővízhasznosítását, valamint a vízfogyasztás csökkentését szolgáló megoldásokat is szükségesnek tartja. Külön figyelmet kapnak a tanyák és a kiskertek, ahol sokan saját vízellátásra támaszkodnak. A kiskerti ivóvízhálózat fejlesztése, az esővíz hasznosítása és a víztakarékos technológiák elterjesztése ezért a településfejlesztés részévé válhat.

A klímaalkalmazkodás másik fontos területe a zöldfelületek fejlesztése. A program szerint a jövőben a fásításnál egyre fontosabb lesz a szárazságtűrés és a hosszú távú fenntarthatóság. Nemcsak több fát szeretne a település, hanem változatos, több szintből álló növényzetet, amely árnyékot ad, mérsékli a felmelegedést, és élőhelyet biztosít a madaraknak, rovaroknak és más fajoknak is. A mezőgazdaságban szintén megjelenik az alkalmazkodás szükségessége. A víztakarékos öntözés, a talaj nedvességének megőrzése és a szárazabb körülményekhez jobban alkalmazkodó termesztési módszerek egyre fontosabbá válhatnak. A dokumentum szerint az önkormányzatnak itt elsősorban az együttműködések, az információ és a fejlesztési lehetőségek megteremtésében lehet szerepe.

A gazdasági program kiegészítése ugyanakkor nemcsak a klímáról szól. Továbbra is fontos marad a külterületi úthálózat fejlesztése, a tanyák életképességének megőrzése, a helyi gazdaság és mezőgazdaság erősítése, a digitális infrastruktúra fejlesztése, a fiatalok helyben tartása, valamint a közszolgáltatások fenntartható működtetése. A kiegészítés ezekhez új szempontként teszi hozzá, hogy minden fejlesztésnél érdemes már a tervezéskor számolni a várható éghajlati változásokkal és a későbbi fenntartási költségekkel. A dokumentum végső soron egy szemléletváltást is rögzít. Bordány következő éveinek fejlődését nem pusztán az mutatja majd meg, hogy hány új beruházás készül el. Legalább ilyen fontos lesz, hogy a település mennyire tudja megőrizni azt, amije már van, mennyire tud takarékosan bánni a vízzel és az energiával, és mennyire képes időben alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. A 2024–2029-es gazdasági program így nem lecserélődik, hanem az elmúlt időszak tapasztalataival egészül ki, és egyre inkább egy olyan Bordány képét rajzolja ki, amely nemcsak fejlődni, hanem a változó körülmények között is működőképes maradni szeretne.

A gazdasági program kiegészítése ugyanakkor nemcsak egy önkormányzati dokumentumról szól. Az előttünk álló években meghozott döntések hosszú időre meghatározhatják Bordány működését, ezért fontos, hogy a fejlesztések és a település jövőjét érintő kérdések a helyi közösség számára is megismerhetők és megvitathatók legyenek. A gazdasági program kiegészítéséről a képviselő-testület szeptember 24-én, csütörtökön 17 órakor tárgyal a Faluház és Könyvtár Dísztermében. Az üléshez ezúttal közmeghallgatás is kapcsolódik, így érdemes eljönni azoknak is, akik szeretnék elmondani véleményüket, kérdést tennének fel, vagy egyszerűen szeretnék jobban megismerni, milyen irányokat jelöl ki Bordány számára a következő időszak. A település jövőjéről ugyanis akkor lehet jó döntéseket hozni, ha ezekről minél többen beszélünk egymással.