Hírek

Számos pályázat szolgálja Bordány jövőjét

Egy település fejlődése nem egyik napról a másikra történik. Minden új út, felújított középület, korszerűbb közszolgáltatás vagy közösségi beruházás mögött hosszú előkészítő munka, pályázatok sora és kitartó egyeztetések állnak. Bordány Nagyközség Önkormányzata ezért Gajda Attila országgyűlési képviselő kérésére részletes áttekintést készített a jelenleg folyamatban lévő, elbírálás alatt álló és előkészítés alatt lévő pályázatairól.

A legnagyobb volumenű beruházások között szerepel a közel 150 millió forintos külterületi útfejlesztési program, amely támogatást nyert, jelenleg pedig a kiviteli tervek készítése zajlik. A fejlesztés a tanyavilág megközelíthetőségét javítja, és hosszú távon biztonságosabb közlekedést biztosít a külterületen élők számára.

Jelentős előrelépés történt a kerékpáros közlekedés fejlesztésében is. A Versenyképes Járás Program keretében két projekt közel 46 millió forintos támogatással segíti a térségi kerékpárutak felújítását. Emellett az önkormányzat korábban 50 millió forint egyedi kormányzati támogatást nyert önkormányzati ingatlanok korszerűsítésére, amelynek részeként a Bordány–Sziksós kerékpárút egy szakasza is megújulhat. A beruházások előkészítése jelenleg is folyamatban van.

A fejlesztési elképzelések között kiemelt helyet foglal el a zártkerti infrastruktúra fejlesztése is. Az önkormányzat közel 47 millió forintos támogatási igényt nyújtott be annak érdekében, hogy javuljon a kiskertes településrész közműellátási feltétele – az ivóvízhálózat fejlesztése a cél, ezzel is segítve a kertművelést és a külterületi életminőség javítását.

A közösségi élet feltételeinek javítását szolgálja a Közösségi Ház felújítására benyújtott, több mint 26 millió forintos LEADER-pályázat, amelynek támogatói okirata jelenleg kiadás alatt áll. A fejlesztés hozzájárulhat ahhoz, hogy az épület még hosszú éveken át méltó helyszíne legyen a helyi közösségi programoknak.

Az önkormányzat gondol a közszolgáltatások fejlesztésére is. Az Agrárminisztérium támogatásával folytatódik a mezőőrszolgálat működtetése, miközben egy külön kérelemben a szociális miniszternél polgármesterünk egyedi kérelemben egy új kisbusz biztosítását kezdeményezte a támogató szolgálat számára, hogy a térségben élő rászorulók szállítása hosszú távon is biztonságosan megoldható legyen.

Bordány jelenleg csaknem 300 millió forint összértékű fejlesztési pályázat előkészítésén, megvalósításán és lebonyolításán dolgozik, amelyek a közlekedéstől a közösségi épületeken át a külterületi infrastruktúráig számos területet érintenek. A pályázati áttekintésből jól látszik, hogy Bordány egyszerre több területen készül a jövő kihívásaira. Van, ahol már megérkezett a támogatás, máshol az előkészítés vagy az elbírálás zajlik, de minden projekt ugyanazt a célt szolgálja, azt, hogy a település élhetőbbé, korszerűbbé és versenyképesebbé váljon. Az önkormányzat bízik abban, hogy a már elnyert támogatások mielőbb megvalósulhatnak, a benyújtott pályázatok pedig kedvező elbírálásban részesülnek.

2026. augusztus 8. in közösség

A gazdák az eget figyelik

A nyári hőségben egyre gyakrabban hangzik el ugyanaz a mondat itt Bordányban is. Nincs víz. A gazdák az eget figyelik, a tanyákon élők pedig a kutakat. Van, ahol az öntözéshez kellene több, máshol már a háztartásban is gondot okoz, hogy a sekélyebb kutak vízhozama csökken. A víz ma már nem egyszerűen a gazdálkodás egyik feltétele. Lassan a legfontosabb természeti erőforrásunkká válik.

Sokan úgy érzik, a megoldás az lenne, ha még több kutat lehetne fúrni, mélyebb kutak kellenének, vagy ha még több vizet lehetne felszínre hozni. A világ számos száraz térsége azonban egészen más irányba indult el. Izraelben, Spanyolországban, Ausztrália több vidékén vagy az Egyesült Államok nyugati államaiban már régen felismerték, hogy a vízhiányt nem lehet kizárólag több víz kitermelésével megoldani. A valódi kérdés az, hogyan lehet ugyanazt a termést kevesebb víz felhasználásával előállítani.

Ez elsőre talán merész gondolatnak tűnik, pedig a technológia már rendelkezésre áll. A korszerű csepegtető öntözés a hagyományos szórófejes rendszerekhez képest harminc és hatvan százalék közötti vízmegtakarítást is eredményezhet. Ha a csepegtető csöveket a talaj felszíne alá helyezik, a veszteség tovább csökken, mert a víz szinte egyáltalán nem párolog el. A növény pontosan ott és akkor kapja meg a nedvességet, ahol arra valóban szüksége van.

Ma már olyan érzékelők is rendelkezésre állnak, amelyek folyamatosan mérik a talaj nedvességtartalmát. Az öntözés nem megszokásból vagy naptár szerint indul el, hanem akkor, amikor a talaj valóban igényli. Ezzel további tizenöt és harminc százalék közötti vízmennyiség takarítható meg anélkül, hogy a termés csökkenne.

A talaj állapota legalább ennyire fontos. Ahol a felszínt szalmával vagy növényi maradványokkal takarják, ott jóval kisebb a párolgás. A talaj tovább őrzi a nedvességet, kevésbé forrósodik fel, és a növények is könnyebben vészelik át a hosszan tartó száraz időszakokat. Egy jól felépített, szerves anyagban gazdag talaj valójában természetes víztározóként működik.

Talán ezek a számok mondják el a legtöbbet. Egy hektár szántóföld vagy gyümölcsös egyszeri öntözése rendszerint 200–300 ezer liter vizet igényel. Korszerű, precíziós öntözéssel ennek 20–25 százaléka is megtakarítható, vagyis átlagosan számolva 60 ezer liter víz maradhat meg egyetlen öntözési alkalommal. Ez egy átlagos magyar család több havi háztartási vízfogyasztásának felel meg. Ha ezt megszorozzuk egy gazdaság teljes területével, már jól látható, milyen óriási tartalék rejlik a hatékonyabb vízfelhasználásban.

Nagyközségünk számára talán ez a legfontosabb felismerés. A legolcsóbb víz mindig az, amit nem kell kiszivattyúzni. Minden csepp, amelyet sikerül a talajban tartani nem igényel áramot, nem terheli a kutakat, és nem csökkenti tovább a felszín alatti vízkészleteket. A jövő mezőgazdaságában a víz megtartása legalább akkora érték lesz, mint maga az öntözés.

A gazdák többsége ma már pontosan látja, hogy alkalmazkodni kell a megváltozott körülményekhez. Egyre többen keresik azokat a növényfajtákat, amelyek jobban tűrik a szárazságot, egyre többen gondolkodnak új technológiák bevezetésében. Ez azonban komoly beruházás, amelyet sok családi gazdaság önerőből nehezen tud megvalósítani.

Éppen ezért a következő évek egyik legfontosabb feladata az lehet, hogy a víztakarékos gazdálkodás kiemelt támogatást kapjon. Olyan pályázatokra lenne szükség, amelyek segítik a korszerű öntözőrendszerek, a talajnedvességet mérő eszközök és más víztakarékos technológiák beszerzését. A támogatásoknak valóban a vízfelhasználás csökkentését kellene ösztönözniük, különös tekintettel a Homokhátság adottságaira.

Legalább ilyen fontos a tudás. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az agráregyetemek, a kutatóintézetek és a szaktanácsadó hálózatok sokat tehetnének azért, hogy a legújabb nemzetközi tapasztalatok minél gyorsabban eljussanak a gazdákhoz. Helyi bemutatókra, gyakorlati képzésekre és személyes tanácsadásra lenne szükség, mert a legtöbbet sokszor nem egy tankönyvből, hanem egy jól működő gazdaságban lehet megtanulni.

El kell gondolkodnunk azon is, hogy a jövőben ugyanazokat a növényeket termesztjük e ugyanakkora területen, mint eddig. A szárazságtűrő kultúrák vagy új fajták bevezetése sok gazdaság számára valós lehetőség, de ehhez nem elegendő egy vetőmagkatalógus. Piackutatásra, feldolgozóipari fejlesztésekre, biztos felvásárlói háttérre és kiszámítható támogatási környezetre is szükség van. A gazda csak akkor mer változtatni, ha látja, hogy az új iránynak hosszú távon is van jövője.

A Homokhátság vízgazdálkodásának megújítása nem egyetlen település, nem egyetlen gazdaság és nem is kizárólag az állam feladata. Közös ügy. A gazdák felelőssége, hogy nyitottak legyenek az új megoldásokra. A szakmai szervezetek feladata, hogy tudást és segítséget adjanak. A kormány feladata pedig az, hogy olyan támogatási és fejlesztési programokat hozzon létre, amelyek valóban alkalmazkodnak a térség sajátos adottságaihoz.

Ez a homokvilág mindig is a kitartó emberek vidéke volt. Az itt élők megtanultak együtt élni a homokkal, a széllel és a száraz időjárással. Most ismét alkalmazkodnunk kell egy új helyzethez. A kérdés nem az, hogy lesz e változás, hanem az, hogy felkészülünk e rá időben. Ha sikerül minden csepp vizet jobban megbecsülni, korszerűbben felhasználni és minél nagyobb részét helyben megtartani, akkor nemcsak a termést óvjuk meg. Esélyt adunk annak is, hogy ez a környék, a mi falunk a következő nemzedékek számára is élhető, gazdálkodásra alkalmas vidék maradjon.

2026. augusztus 7. in gazdaság, környezetvédelem, közösség, közügy

Leszállt a sas – új jelképpel gazdagodott a Dózsa tér

Kilencven év történelme után új fejezet kezdődött a bordányi országzászló-emlékmű életében. A Dózsa téren elhelyezték azt a kőből készült sas-szobrot, amely ezentúl a megújult emlékmű koronájaként vigyázza településünket.

A közel 185 centiméteres szárnyfesztávú, 135 kilogrammos kőszobor méltó módon került a hatszögletű emlékoszlop tetejére. Az időjárásnak teljes mértékben ellenálló alkotás hosszú évtizedeken át őrizheti majd Bordány egyik legjelentősebb történelmi emlékhelyét.

A megújítás nem az egykori emlékmű pontos rekonstrukciója volt. Az eredeti, 1936-ban felavatott országzászló tetején turulmadár állt, amely a második világháborút követő években megsemmisült. A szobor maradványai ugyan később előkerültek, állapota azonban már nem tette lehetővé a helyreállítást.

Ezért született az a döntés, hogy a 90 éves emlékmű egy új, ugyanakkor időtálló jelképpel gazdagodjon. A kitárt szárnyú sas a szabadságot, az éberséget, a kitartást és a közösség fölött őrködő felelősséget jelképezi. Egyben utalás a Kárpát-medence egyik legimpozánsabb ragadozó madarára, a rétisasra is, amely a megmaradás és az értékőrzés szimbóluma.

A Dózsa téren álló emlékmű különleges helyet foglal el Bordány történetében. Az 1936. november 2-án felavatott országzászló volt az első tanyai országzászló Magyarországon. Az elmúlt kilenc évtized során több történelmi korszakot is átélt: országzászlóként indult, később Dózsa György-emlékműként élt tovább, most pedig megújult formájában ismét közösségünk egyik meghatározó jelképe lett.

Az új sas nem a múlt átírását jelenti, hanem annak továbbgondolását. Tiszteleg mindazok előtt, akik ezt a közösséget építették, és jelképezi azt a felelősséget is, amelyet ma érzünk településünk, értékeink és a jövő nemzedékei iránt.

A sas megérkezett. Mostantól kitárt szárnyakkal őrzi a Dózsa teret, vigyázza Bordányt, és emlékeztet bennünket arra, hogy a közösség ereje mindig az összefogásban, a kitartásban és a jövőbe vetett hitben rejlik. Ott lesz mindaddig, amíg a településnek nem lesz pénze a régi tanyasi emlékmű korhű helyreállítására.

Köszönjük a Településüzemeltetési Intézmény munkatársainak valamint Lovai Mihálynak az elvégzett munkát, amellyel a helyszín előkészítésében, a felújításban és a sas végleges helyére emelésében valamint a környezet rendezésében is segítséget nyújtottak.

2026. augusztus 7. in közösség

Amikor hazavár a búcsú

Vannak ünnepek, amelyeknek nemcsak időpontjuk, hanem különleges hangulatuk is van. A bordányi búcsú ilyen alkalom. Évről évre augusztus végén újra megtelik élettel a település, hazatérnek a családtagok, összegyűlnek a rokonok és ismerősök, ismét felállnak a körhinták, vasárnap délelőtt pedig megtelik hívekkel templomunk, hogy közösen ünnepeljük Szent Istvánt, államalapító királyunkat és templomunk védőszentjét.

A búcsú évszázadok óta sokkal több egyszerű vásárnál. Régen ez volt az az ünnep, amikor a családok messziről is hazalátogattak, a házak megteltek vendégekkel, az asszonyok már napokkal korábban készültek az ünnepi ebédre, a gyerekek pedig izgatottan várták, hogy végre megérkezzenek a körhinták, az édességárusok és a játékos bódék. A délelőtti ünnepi szentmisét és körmenetet követően a templom előtt hosszasan beszélgettek a régen látott ismerősök, délután pedig a vásári forgatag és az esti bál tette teljessé az ünnepet.

Az idők természetesen változtak. A nagy országos búcsúk és vásárok mellett egyre nehezebb kisebb településekre mutatványosokat és árusokat hívni, hiszen a vállalkozások számára egy néhány órás kitelepülés sokszor már nem gazdaságos. Bordány azonban évről évre igyekszik megőrizni ezt a szép hagyományt, hogy a búcsú ne csupán egyházi ünnep, hanem valódi közösségi találkozás is maradhasson. Az elmúlt években civil összefogásnak és a szervezők kitartó munkájának köszönhetően ismét sikerült életet vinni valamelyik térre, ahol a gyermekeket játékok, a családokat vásári hangulat várta.

A búcsú legfontosabb eseménye ma is az ünnepi szentmise és a körmenet. Ez az a pillanat, amikor a település közössége együtt ad hálát, és közösen emlékezik meg Szent István örökségéről. A vallási hagyomány és a közösségi élmény ilyenkor természetes módon kapcsolódik össze, hiszen sok család számára ez az év egyik legfontosabb találkozási alkalma is.

A bordányi búcsú ugyanakkor mindig is arról szólt, hogy a közösség együtt legyen. A gyerekek számára a forgók jelentik az élményt, a fiataloknak a találkozás örömét, az idősebbeknek pedig a régi emlékek felidézését. Kevés olyan ünnep van, amely egyszerre tudja megszólítani valamennyi korosztályt, és éppen ez adja a búcsú különleges értékét.

Az idei templombúcsút augusztus 23-án, vasárnap 11 órától ünnepeljük a bordányi római katolikus templomban. Az ünnepi szentmisét megtiszteli jelenlétével Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök is, ami különösen nagy öröm és megtiszteltetés településünk számára.

A szervezők a búcsú régi hangulatát szeretnék felidézni, ezért az árusokkal és a mutatványosokkal történt egyeztetések eredményeként idén ismét a Kistemplomtanya téren kapnak helyet a körhinták, játékok és vásári standok. A régi-új helyszínen várják majd a családokat. Mindazok, akik szeretnének búcsúfiát vásárolni, megkóstolni a vásári finomságokat, vagy egyszerűen eltölteni néhány kellemes órát a búcsú forgatagában az egész nap folyamán kilátogathatnak a térre. Nem véletlenül esett a választás ismét a Kistemplomtanya térre,  a régebbi generációk számára ez a helyszín számtalan búcsú emlékét idézi fel, így az idei rendezvény nemcsak a jelenről, hanem településünk hagyományainak továbbéléséről is szól.

Bízunk benne, hogy idén is sokan választják a bordányi búcsút, és együtt őrizhetjük tovább azt a hagyományt, amely nemzedékek óta összeköti településünk közösségét. Szeretettel hívjuk és várjuk a helyieket, az elszármazottakat, a rokonokat és minden kedves vendéget, hogy közösen éljük át ezt a különleges ünnepet. Mert a búcsú nem csupán egy nap a naptárban, hanem annak az érzése, hogy jó újra találkozni, beszélgetni és együtt ünnepelni.

2026. augusztus 6. in közösség, közügy

Nemcsak a falu, a tanyavilág is fejlődik

Ha Bordányról beszélünk, legtöbbször a település központja jut eszünkbe. A Park tér, az iskola, az óvoda, a Faluház vagy éppen a rendezvények, amelyek élettel töltik meg a falut. Pedig Bordány igazi arca ennél jóval nagyobb. A település közigazgatási területének jelentős részét külterületek alkotják, ahol ma is közel ezerkétszáz ember él, több mint ötszáz tanya és kiskerti ingatlan ad otthont családoknak, gazdálkodóknak és vállalkozásoknak. Ők ugyanúgy Bordány közösségének részei, mint azok, akik a belterületen laknak.

Sokáig úgy tekintettek a tanyákra, mint a múlt örökségére. Bordány azonban másként gondolkodik. A tanyavilág nem csupán hagyomány, hanem ma is élő, dolgozó és fejlődő településrész. Itt termelik meg a környék gyümölcseinek és zöldségeinek jelentős részét, itt működnek családi gazdaságok és vállalkozások, és sokan tudatosan választják ezt az életformát a nyugalom és a természet közelsége miatt. A tanyák fennmaradása ezért nem nosztalgikus kérdés, hanem gazdasági, társadalmi és közösségi érdek.

A külterületi élet ugyanakkor sajátos kihívásokkal jár. A legnagyobb ezek közül az úthálózat állapota. Bordány több mint száz kilométer hosszú földúthálózatot tart fenn, amelynek karbantartása évről évre egyre nehezebb feladat. A szélsőséges időjárás, a mezőgazdasági gépek növekvő terhelése és a természetes állapotromlás következtében egyes útszakaszok már időszakosan is nehezen járhatók. Ez nemcsak kényelmetlenséget jelent, hanem a mindennapi életet is befolyásolja. Az iskolába induló gyerekek, a munkába járók, a tanyagondnoki szolgálat, a mentők, a tűzoltók vagy éppen a mezőgazdasági termelők számára is alapvető kérdés, hogy az utak minden évszakban biztonságosan használhatók legyenek.

Éppen ezért az önkormányzat hosszú távú fejlesztési elképzeléseiben kiemelt helyet kap a tanyasi úthálózat korszerűsítése. A cél természetesen új, aszfaltozott utak építése lenne, de ez gazdaságilag lehetetlen vállalkozás. Ezért kezdődött meg egy olyan stabilizált útszerkezetek kialakítása, amelyek a jelenleginél jóval biztonságosabb és kiszámíthatóbb közlekedést tesznek lehetővé egész évben. Mindez kisebb sikerekkel, több helyen szinte egy év alatt elhasználódott a felső réteg, amelynek megújítása újabb nehéz önkormányzati feladat.

A jól járható utak nemcsak a közlekedést segítik, hanem hozzájárulnak a külterületen élők életminőségéhez, a gazdaság működéséhez és a közszolgáltatások elérhetőségéhez is. A munka folytadik. Az önkormányzat korábban sikeresen pályázott a Külterületi utak fejlesztése programban, amelynek keretében közel 150 millió forint támogatást nyert el. Jelenleg a kiviteli tervek készülnek, ezt követően kezdődhet meg a beruházás előkészítése. A fejlesztés újabb fontos lépés lehet abban, hogy a külterületen élők további útszakaszokon biztonságosabban és könnyebben közelíthessék meg otthonaikat és gazdaságaikat. reméljük kevesebb személyautó akad majd el a homokban.

A jövő azonban nem állhat meg ennél az egy beruházásnál. Bordány fejlesztési stratégiája abból indul ki, hogy a tanyavilágot nem megőrizni kell, hanem fejleszteni. A közlekedés, a kiskertek vízellátása és a közvilágítás kialakítása, a digitális infrastruktúra és a közszolgáltatások egyaránt hozzátartoznak ahhoz, hogy a külterületen élők számára is kiszámítható és vonzó jövőt lehessen biztosítani. Ez nemcsak az ott élők érdeke, hanem az egész településé is. Mert Bordány erejét mindig az adta, hogy nem választotta szét a falut és a tanyavilágot. A belterület és a külterület együtt alkot egy közösséget. Ha pedig a következő évtizedben is élhető települést szeretnénk építeni, akkor ennek a közösségnek minden részére ugyanazzal a figyelemmel kell tekintenünk. Ezért a tanyák fejlesztése nem egy külön program, hanem Bordány jövőjének egyik legfontosabb alapja

2026. augusztus 6. in közigazgatás, közösség, közügy, pályázat

Még nem késő csatlakozni a közösségi tér építéshez

Néhány nap múlva kezdetét veszi az a közösségi építés, amelynek végén a bordányi fiatalok egy olyan találkozóhelyet vehetnek birtokba, amelyet saját maguk álmodtak meg. A Chillagda nem egy kész tervként érkezik a településre, hanem közös munkával, önkéntesek segítségével születik meg.

Az elmúlt hetekben sokan követték figyelemmel a közösségi tervezést, ahol a fiatalok dönthették el, milyen legyen új találkozóhelyük a Faluház parkjában. A legtöbb szavazatot a Chillagda kapta, amely végül a másik terv legjobb ötleteivel kiegészítve valósul meg. Most azonban már nem a tervezésen, hanem az összefogáson a sor.

Az építés augusztus 12-én kezdődik, és szeretnénk, ha valóban minél több bordányi fiatal mondhatná majd el: „Én is ott voltam, amikor épült.” Nem szükséges szakmai tapasztalat vagy különleges kézügyesség. Sokkal fontosabb a lelkesedés, a jókedv és az, hogy együtt hozzunk létre valami maradandót.

A szervező GYIFÖ-sök továbbra is várják az önkénteseket. Akár egyetlen napra is érdemes csatlakozni, hiszen minden segítség számít. Az építés nemcsak munkáról szól majd, hanem közös beszélgetésekről, új ismeretségekről és egy olyan élményről, amelyre évekkel később is jó lesz visszagondolni.

Nemcsak kétkezi segítséget fogadunk örömmel. Ha valaki egy tál gyümölccsel, egy tepsi süteménnyel vagy más finomsággal szeretné támogatni az építőcsapatot, annak is hálásak leszünk. Szeretnénk, ha ezek a napok valódi közösségi eseménnyé válnának, amelyben a fiatalok, a szülők, a nagyszülők és minden segítő együtt vesz részt.

A közösségi építésben részt vevő fiatalok számára nemcsak az élmény lesz az elismerés. A szervezők egy háromnapos dunántúli tanulmányutat, az 50 órás közösségi szolgálat igazolását, valamint egy névre szóló Közösségi Építő Oklevelet is biztosítani szeretnének, amely a későbbi továbbtanulás vagy munkakeresés során is értékes lehet.

Ha szeretnél részese lenni ennek az összefogásnak, még most is jelentkezhetsz a greenoffice kukac bordany pont hu-s e-mail-címen, vagy Facebookon Vas Nimród ifjúsági polgármesternél.

Augusztus 12-én reggel 9 órakor találkozunk a Park téren. Mi ott leszünk. Jó lenne, ha Te is velünk építenéd Bordány új közösségi terét. Vár a GYIFÖ!

2026. augusztus 5. in ifjúság, közösség, közügy, pályázat, szabadidő

Vízhiány a tanyákban a locsolások miatt?

Kedves Bordányiak! Az elmúlt napokban több jelzés is érkezett az önkormányzathoz arról, hogy egyes tanyákon időszakosan jelentősen lecsökken, vagy akár teljesen meg is szűnik a vízellátás a fúrt kutakból. Ezek a kutak biztosítják az ott élő családok mindennapi vízszükségletét, ebből mosakodnak, ebből látják el háztartásukat, ezzel húzzák le a WC-t, és sok esetben az állatok itatása is innen történik.

A jelenlegi rendkívüli aszályos időszakban minden csepp víz felértékelődik. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a különböző kutak nem minden esetben ugyanabból a vízadó rétegből nyerik a vizet. A kutak mélységétől és kialakításától függően előfordulhat, hogy egymástól eltérő vízkészleteket használnak, ezért nem lehet általánosan kijelenteni, hogy egy adott vízkivétel közvetlenül okozza egy másik kút vízhozamának csökkenését.

Ugyanakkor a tartós csapadékhiány miatt az egész Homokhátság felszín alatti vízkészletei jelentős terhelésnek vannak kitéve. Előfordulhat, hogy egyes területeken a nagyobb teljesítményű mezőgazdasági kutak intenzív vízkivétele és az aszály együttes hatására átmenetileg csökken a kisebb házi kutak vízhozama, vagy akár időszakosan meg is szűnik a vízellátás. Ennek pontos okát minden esetben csak helyszíni szakmai vizsgálat tudja megállapítani.

Ezért szeretnénk kérni a mezőgazdasági termelőket, hogy lehetőségeikhez mérten körültekintően és takarékosan használják a felszín alatti vízkészleteket. Elképzelhető, hogy sokan nem is tudnak róla, hogy egy nagyobb vízkivétel idején a közelben élő családok vízellátása átmenetileg nehezebbé válhat. Meggyőződésünk, hogy a kölcsönös odafigyelés és az egymás iránti felelősségvállalás ebben a rendkívüli helyzetben is sokat segíthet.

A víz közös természeti kincsünk, amelyből a gazdálkodásnak, a családok mindennapi életének és a természetnek egyaránt részesülnie kell. Éppen ezért különösen fontos, hogy a rendelkezésre álló készletekkel mindannyian felelősen gazdálkodjunk.

Amennyiben valaki azt tapasztalja, hogy kútjából rendszeresen megszűnik a vízellátás, kérjük, jelezze az önkormányzatnak. A beérkező információk segíthetnek feltérképezni a jelenséget, és alapot adhatnak ahhoz, hogy a szakemberekkel közösen keressük a lehetséges megoldásokat.

Köszönjük minden gazdálkodó, valamint minden bordányi lakos együttműködését és felelős hozzáállását!

2026. augusztus 4. in egészség, gazdaság, közösség

A víz lesz a következő évtized legfontosabb kérdése

Ha ma valaki végigsétál Bordány utcáin, könnyen azt hiheti, hogy a település legfontosabb feladatai az utak, az intézmények vagy a közterek fejlesztése körül forognak. Ezek valóban fontos ügyek, de van egy olyan kérdés, amely hosszú távon mindegyiknél nagyobb jelentőségű lehet. Ez pedig a víz.

A Homokhátság az ország egyik legsérülékenyebb térsége. Az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent a talajvízszint, egyre hosszabbak lettek az aszályos időszakok, miközben a lehulló csapadék sok esetben néhány óra alatt elhagyja a tájat. Ennek hatásait nemcsak a gazdálkodók érzik, hanem mindannyian. A kiszáradó kertek, a nehezebben fejlődő növényzet, a forróbb nyarak és a változó természeti környezet mind ugyanannak a folyamatnak a következményei.

Bordány ezért a következő évek egyik legfontosabb feladatának a vízbiztonság megteremtését tekinti. A cél nem egyszerűen az, hogy több vizünk legyen, hanem az, hogy a lehulló csapadékból minél több maradjon helyben. A település fejlesztési elképzelései olyan természetközeli megoldásokra épülnek, amelyek egyszerre javítják a táj vízháztartását, mérséklik az aszály hatásait, kedvezőbb mikroklímát alakítanak ki, és új közösségi értékeket is teremtenek.

Erre már ma is vannak jó példák. A Szarmata-tó és a záportározó nemcsak látványos fejlesztések, hanem azt is bizonyítják, hogy a helyben tartott csapadék egyszerre szolgálhatja a természetet és az embereket. A víz visszatartása javítja a környezet állapotát, növeli a biológiai sokféleséget, hűvösebb mikroklímát teremt, miközben új pihenő- és közösségi tereket is létrehoz. Ezek a tapasztalatok adnak alapot ahhoz, hogy Bordány a jövőben további hasonló mintaprojektek megvalósítására törekedjen.

A település elképzelése szerint a jövő nem kizárólag a nagy vízügyi beruházásokon múlik. Legalább ilyen fontosak azok a kisebb léptékű, gyorsabban megvalósítható fejlesztések, amelyek képesek javítani a talaj nedvességtartalmát, újraéleszteni az időszakos vizes élőhelyeket, és segíteni a táj természetes vízmegtartó képességének helyreállítását. Ezek a megoldások nemcsak környezetvédelmi szempontból fontosak, hanem hosszú távon a mezőgazdaságot és az itt élők életminőségét is szolgálják.

A vízhiány következményeit Bordányban már ma is nap mint nap tapasztalhatjuk. A Szarmata Régészeti Park mellett kialakított Szarmata-tó – amely valójában záportározóként szolgál, vagyis a lehulló csapadék helyben tartását segíti – jelenleg teljesen kiszáradt. Ez jól mutatja, milyen súlyos hatással van térségünkre az egyre hosszabb csapadékmentes időszak. Bízunk benne, hogy az előttünk álló hónapokban elegendő eső érkezik ahhoz, hogy a tó újra megteljen vízzel. Erre nemcsak a táj és a növényzet miatt van szükség, hanem azért is, mert a tó az elmúlt években fontos ivóhelyévé vált a környék őzeinek, madarainak és számos más vadon élő állatnak. Amikor a víz visszatér, vele együtt az élet is visszatér a tó köré.

A víz kérdése ugyanakkor túlmutat Bordány határain. Az országgyűlési képviselőnek megküldött, a helyi  fejlesztéseket vázoló anyag is hangsúlyozza, hogy a Homokhátság problémáira csak térségi és országos együttműködéssel lehet tartós választ adni. Bordány ezért nem csupán alkalmazkodni szeretne a változó körülményekhez, hanem olyan helyi megoldásokat kidolgozni és kipróbálni, amelyek más települések számára is követhető példát jelenthetnek.

A következő évek fejlesztései között ezért a vízmegtartás nem egyetlen beruházás lesz, hanem olyan szemlélet, amely áthatja a település jövőjéről való gondolkodást. A víz nem csupán természeti erőforrás. A Homokhátságon a víz az élet feltétele. Ha sikerül helyben tartanunk, nemcsak a tájat őrizzük meg, hanem azt az élhető környezetet is, amelyet gyermekeinkre és unokáinkra szeretnénk hagyni. Talán ezért is tekint Bordány a vízmegtartásra nem egyszerű fejlesztési feladatként, hanem közös felelősségként.

2026. augusztus 4. in gazdaság, környezetvédelem, közigazgatás, közösség, közügy

Tizenkét éve vár Bordány egy befejezetlen útfejlesztésre

Vannak olyan fejlesztések, amelyek nem új elképzelések, hanem régi ígéretek beteljesítését jelentik. Ilyen a Bordányt és Zákányszéket összekötő 5432-es út még fel nem újított, mintegy 3,3 kilométeres szakasza is, amelynek korszerűsítésére a település immár több mint egy évtizede vár.

Az út nem csupán két települést köt össze. A Bordány–Zákányszék közötti szakasz Üllés, Forráskút és Zsombó lakói számára is meghatározó jelentőségű, hiszen ezen az útvonalon érhető el a járásközpont, Mórahalom. Nap mint nap több mint tízezer ember használja munkába járáshoz, iskolába, egészségügyi ellátásra vagy ügyintézésre, és ezen közlekednek a térség autóbuszjáratai is.

Turisztikai szerepe sem elhanyagolható. Ez az egyik legfontosabb útvonal a mórahalmi gyógyfürdő felé, emellett sokan ezen keresztül közelítik meg a szerbiai kishatárátkelőt is. A forgalom évről évre növekszik, miközben az út állapota folyamatosan romlik.

A történet azonban nem most kezdődött. Még 2014-ben felújították a Zákányszék és Mórahalom közötti mintegy 10,5 kilométeres útszakaszt, azonban a Bordányhoz tartozó 3,3 kilométeres rész akkor forráshiány miatt kimaradt a beruházásból. Akkor azt ígérték, hogy később erre is sor kerül.

Bordány eközben a saját lehetőségeihez mérten megtette a szükséges lépéseket. A csatornázási beruházást követően a Kossuth utca érintett szakaszán pályázati forrásból megtörtént az út egyik oldalának helyreállítása, bár a rendelkezésre álló támogatás nem tette lehetővé a teljes útpálya felújítását.

Újabb reményre adott okot 2022, amikor nyilvánosságra került, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz keretében támogatást kapott a korábban kimaradt bordányi útszakasz felújítása is. A település lakói joggal bíztak abban, hogy végre lezárulhat a több mint egy évtizedes történet. A beruházás azonban azóta sem valósult meg. Bár a közelmúltban több, korábban támogatást nyert útfelújítás megkezdődött a térségben, a Bordány és Zákányszék közötti hiányzó szakasz ismét kimaradt a kivitelezések közül. Pedig az elmúlt években a közlekedési helyzet jelentősen megváltozott. Bordány népessége növekedett, egyre többen költöztek a település ezen részére, miközben a gépjárműforgalom is számottevően emelkedett. Az önkormányzat által 2025-ben megvalósított kerékpárút-fejlesztés tovább növelte a közlekedésbiztonság jelentőségét. A kerékpárút és a közút ugyanazon közlekedési folyosó részei, ezért a rossz burkolat, a kiszámíthatatlan járműmozgások és a megnövekedett forgalom közvetve a kerékpárosok biztonságát is érintik.

Ezért Bordány Nagyközség Önkormányzata a Gajda Attila országgyűlési képviselő részére összeállított települési fejlesztési javaslatok között szerepelteti a még hiányzó útszakasz teljes felújításának szükségességét. A kezdeményezés nem csupán új kopóréteg kialakítását tartalmazza, hanem a szükséges alapmegerősítést, az útburkolati jelek megújítását, valamint egy forgalomcsillapító terelősziget kialakítását is a település határában. Az önkormányzat emellett a lakossági igényekre reagálva új gyalogátkelőhely létesítését is kezdeményezte a Zákányszéki út és a Rákóczi utca kereszteződésében.

Az önkormányzat reményét fejezi ki, hogy Gajda Attila országgyűlési képviselő támogatásával és közbenjárásával sikerül előmozdítani a beruházást, így a Magyar Közút Nonprofit Zrt. a közeljövőben megvalósíthatja a Bordány és Zákányszék közötti hiányzó útszakasz felújítását. A fejlesztés nemcsak Bordány, hanem az egész térség közlekedésbiztonságát és elérhetőségét javítaná, ezért bízunk abban, hogy a tizenkét éve húzódó ügy végre megnyugtató lezárást kaphat.

Minden a térségben lakó bízik abban, hogy a több mint tizenkét éve húzódó ügy végére végre pont kerülhet, és a térség egyik legfontosabb összekötő útja olyan állapotba kerül, hogy megfeleljen a rajta közlekedő több ezer ember mindennapi igényeinek.

2026. augusztus 3. in gazdaság, közösség, közügy

Az önkormányzat is takarékoskodik az ivóvízzel és az árammal

Az elmúlt hetek rendkívüli hősége és az országosan bevezetett vízkorlátozás minden települést arra késztet, hogy átgondolja energia- és vízfelhasználását. Bordány Nagyközség Önkormányzata úgy döntött, hogy a lakosság mellett maga is aktívan hozzájárul a takarékossági intézkedésekhez, és több olyan lépést vezet be, amelyek egyszerre szolgálják a természeti erőforrások védelmét, a felelős gazdálkodást és a település fenntartható működését.

Az ország számos településéhez hasonlóan Bordányban is lekapcsoljuk azokat a közterületi világítótesteket, amelyek nem tartoznak a közvilágítási rendszerhez, és kizárólag díszítő vagy hangulatvilágítási feladatot látnak el. Ezzel az intézkedéssel szeretnénk tovább csökkenteni az önkormányzat villamosenergia-felhasználását, miközben a közlekedés és a közbiztonság szempontjából nélkülözhetetlen közvilágítás továbbra is zavartalanul működik.

Bordány közvilágítási rendszere ugyanakkor már jelenleg is energiatakarékosan üzemel. A hálózat kialakításakor olyan korszerű szabályozást alkalmaztak, amely az éjszakai, kisebb forgalmú időszakokban automatikusan csökkenti a lámpatestek fényerejét. Ez a megoldás ebben az időszakban mintegy húszszázalékos villamosenergia-megtakarítást eredményez, miközben továbbra is biztosítja a biztonságos közlekedés feltételeit.

Azoknál a világítótesteknél azonban, amelyek műszakilag a közvilágítási hálózat részét képezik, nem kerül sor külön lekapcsolásra. Ezek leválasztása új tervezést, engedélyeztetést és kivitelezést igényelne, amely jelentős többletköltséggel járna, így éppen a takarékosság céljával lenne ellentétes.

Az elmúlt évek energetikai fejlesztéseinek köszönhetően valamennyi önkormányzati intézményünk napelemes rendszerrel rendelkezik. Kedvező időjárási körülmények között ezek a rendszerek a legtöbb intézmény esetében naponta több villamos energiát termelnek, mint amennyit az épületek felhasználnak, így a megtermelt többlet visszatáplálásra kerül a villamosenergia-hálózatba. A jelenlegi helyzetben azonban nem csupán az elfogyasztott energia mennyisége számít, hanem az is, hogy az mikor kerül felhasználásra. Ezért arra törekszünk, hogy az energiaigényes feladatokat lehetőség szerint ne a villamosenergia-rendszer legnagyobb terhelésű időszakaiban végezzük el, ezzel is hozzájárulva az országos hálózat kiegyensúlyozott működéséhez.

Az önkormányzat a vízfelhasználás terén is maradéktalanul eleget tesz az országosan elrendelt I. fokú vízkorlátozás előírásainak. Ivóvízhálózatról sem parkokat, sem közterületi zöldfelületeket nem öntözünk. Ahol a locsolás saját fúrt kutakról történik, ott a rendszereket átprogramozzuk, és a vízfelhasználást a lehető legkisebb mértékre csökkentjük.

A takarékosság ugyanakkor nem jelentheti azt, hogy feladjuk a közösen létrehozott zöld értékeink megóvását. A településüzemeltetési központ munkatársai továbbra is gondoskodnak a fiatal fák életben tartásáról, természetesen nem ivóvíz, hanem alternatív vízforrás felhasználásával. Ezek a néhány éve elültetett fák hosszú távon meghatározzák településünk arculatát: ahogy megerősödnek, egyre több árnyékot adnak, javítják a mikroklímát, mérséklik a nyári hőséget, és élhetőbb környezetet teremtenek Bordányban.

Az önkormányzat meggyőződése, hogy a jelenlegi rendkívüli időjárási helyzetben minden csepp víznek és minden megtakarított kilowattórának jelentősége van. Éppen ezért arra kérjük a lakosságot, hogy a kötelező előírásokon túl is lehetőség szerint takarékoskodjanak a vízzel és az energiával.

Az önkormányzat célja nem a megszorítás, hanem a felelős gazdálkodás. Olyan intézkedéseket vezetünk be, amelyek valódi megtakarítást eredményeznek, ugyanakkor nem veszélyeztetik a közszolgáltatások biztonságát és a település élhetőségét. Meggyőződésünk, hogy a fenntarthatóság a mindennapi döntéseinkben kezdődik, és ebben az önkormányzatnak is példát kell mutatnia.

2026. augusztus 3. in gazdaság, közösség, közügy
Page Reader Press Enter to Read Page Content Out Loud Press Enter to Pause or Restart Reading Page Content Out Loud Press Enter to Stop Reading Page Content Out Loud Screen Reader Support